Egyes kutatásokat lassítják, másokat le is állítják azok az ellátási nehézségek, amelyek a laborokat sújtják a világ körül: a koronavírus-járvány miatt a tudományos élet is érzi, hogy akadoznak a tengerentúli szállítmányok.
Az egészségesek számára nyújtott védelemnél alacsonyabb szintű az, amit a rákos megbetegedéssel élőknek ad a Pfizer vakcinája egy oltást követően: az adatok a való életből, a britek tapasztalataiból származnak.
Peter Daszak, a WHO kutatócsoportjának egyik tagja szerint a világ tudóstársadalmának kollektív erőfeszítései eredményt fognak hozni, kiderül majd, hogyan lépett át emberre az új koronavírus.
Az elmúlt egy év alatt felgyülemlett adatok szerint mind a kórházba kerülésre, mind a súlyos megbetegedésre nagyobb az esélye azoknak a nőknek, akik várandósok, mint azoknak, akik nem, az egyes kisebbségi csoportokba tartozó terhes nők esetében pedig a halálozás aránya is nagyobb.
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
A tudósok egy olyan EEG fejpántot fejlesztettek ki, ami képes a lovak agyhullámainak érzékelésére. A tervek szerint az eljárást más állatfajoknál is alkalmazzák majd.
Folyamatos a tudományos innováció a koronavírussal kapcsolatban: egy újfajta gyógyszerről és egy orrba fújható vakcináról is érkeztek hírek az elmúlt napokban.
A kutatók azt figyelik, vajon a vadon élő állatok elkapják-e az embertől az új koronavírust: ha körükben szabadon tud terjedni a SARS-CoV-2, annak komoly következményei lehetnek
A hat hónapnál idősebb, de tizenkét év alatti gyerekek különböző dozírozásokban kapják majd az amerikai gyártó vakcináját: a kettes-hármas fázisú klinikai kísérletbe közel hétezer gyermeket kívánnak bevonni.
A különböző vakcinák együttes alkalmazásával lehetne a legnagyobb védettséget elérni – vélekedik Duda Ernő, a szegedi egyetem immunológus-, genetikusprofesszora.
Lovász Lászlónak, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének és az izraeli Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejtett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda 2021-ben az Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémi
Az Egyesült Államokban már több mint százmillió ember beoltottak, és minimálisak a mellékhatások – mondta Karikó Katalin friss Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, a Biontech alelnöke.
Most jövő hétre ígérik a dokumentumot, amely "egyszerűen nem készült még el" a világszervezet szóvivője szerint, a kutatócsoport egyik tagja viszont elárulta, mit gondolnak ők.
1965. március 18-án Alekszej Leonov szovjet űrhajós volt az első ember, aki szkafanderében elhagyta űrhajóját. A Voszhod–2 küldetése során a kozmonauta 12 percet és 9 másodpercet töltött az űr vákuumjában. FOTÓK az űrséták történetéről.
A mélyből felhozott vizet meg kell szelídíteni, mivel hajlamos arra, hogy korróziót okozzon, vízkő váljon ki belőle, sőt esetenként homokot is tartalmazhat.
A most fellövésre váró kis műhold az ikertestvére a SMOG-P-nek. Fő feladata a Föld körül mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata lesz.