Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.
A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltásai is kaptak már használati engedélyt: az emberek azt várják az oltóanyagtól, hogy mindennapjaikat a régi kerékvágásba terelje vissza, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ne az esetszámok változása alapján ítéljük meg a hatékonyságot.
A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
Hihetetlenül aggasztónak nevezte Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a SARS-CoV-2 közelmúltban megjelent dél-afrikai variánsát: a kutatók ezzel szemben egyelőre nyugalomra intenek és igyekszenek minél többet kideríteni az új törzsről és annak az immunizáció hatékonyságára gyakorolt esetleges hatásáról.
Az új eredmény megegyezik a világűr sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel.