Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint erősen ellenjavalt a hidroxiklorokin nevű gyulladáscsökkentő gyógyszer használata a koronavírus okozta Covid-19 betegség gyógyítására, mert nincs számottevő hatása a betegség lefolyására.
Az AstraZeneca koronavírus elleni oltásának adhatóságával kapcsolatos ajánlás értelmében eddig 65 év alattiaknak kínálták a vakcinát, melyből adagok százmilliói hevernek Németországban felhasználatlanul. A Német Immunológiai Társaság elnöke azt kéri, a friss eredmények fényében változtassanak ezen a javallaton.
Több országban, köztük nálunk is klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját, a Pfizer-vakcinánál a korábbi 21 helyett 35 napra.
Az IBM Security közzétette jelentését, amelyből kiderül, hogy a kibertámadások elkövetői miként igyekeztek hasznot húzni a Covid-19 jegyében eltelt 2020-as évben.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltása valódi sikertörténetnek indult, de rengeteg buktató övezte eddigi útját. Most, amikor korábbi kritikusai közül többen mégis a 65 év fölöttieknél is hatékony vakcinák sorába emelik be, visszatekintünk arra, mennyi váratlan fordulat övezte az oltás rövidke történelmét.
Mit tanulhat tőlük a tudomány? Hogyan hat rájuk a klímaváltozás? Dr. Bálint Zsolttal, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének főmuzeológusával beszélgettünk.
Duda Ernő immunológus a napokban arról beszélt, hogy akár az mRNS-technológiát használó és virális vektorokkal dolgozó oltások is adhatók egymás után a koronavírus elleni immunizálásra: jelenleg a módszer kísérleti fázisban van, így a következő hónapokban még nem valószínű, hogy a gyakorlatban is bevezetik azt.
Az ügy most az amerikai Johnson&Johnson gyógyszercége által fejlesztett oltás kapcsán robbant ki ismét, mert e szérumnak olyan komponense is van, amely egy 1985-ben abortált magzatból származik.
Az MTA arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó járványhelyzet egyrészt kiemelten sújtja a mentális betegséggel, függőséggel küzdőket, másrészt léteznek megoldások arra, hogy a családok könnyebben megoldják a bezártság miatt kialakuló nehézségeket.
A kutatók kezdeti számításait, a közeljövőben endémiává szelídülő koronavírus reményét az új variánsok megjelenése felülírni látszik. Könnyen meglehet, hogy még évekig veszélyes, nagy halálozási aránnyal bíró betegségként kell együtt élnünk a kórral.
A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a v
Elméletben valószínűtlen, hogy bármilyen hosszú távú mellékhatása legyen a vakcináknak, viszont egyes vizsgálatok azt mutatják, a beoltott várandós nők valószínűleg antitesteket adnak át gyermekeiknek.
A fajok sokszínűségének fontosságára figyelmeztet a vadvilág nemzetközi világnapjának alkalmából a Klímapolitikai Intézet. Balogh Jeremiás, az Intézet kutatója az InfoRádiónak azt mondta: becslések szerint akár 2000 faj is kihalhat évente. Magyarországon az édesvízi élőlények vannak a legnagyobb veszélyben.