A klímaváltozással egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, és akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le Európára, hazánkba is eljuthat hatalmas széllökésekkel.
Hiába tesz meg egy ország mindent a koronavírus terjedésének visszaszorítása érdekében, ha a sokkal gyorsabban terjedő variánsok válnak dominánssá, minden elért eredmény semmibe vész.
Egyre többféle állat szervezetében mutatják ki az új koronavírust: a bennük esetlegesen mutálódó vírus emberre is terjedhet. Van félnivalónk, ha az állatvilágban is elkezd tarolni az új koronavírus?
A cigánycsukot választotta az idei Év Madarának a Magyar Madártani Egyesület. A szervezet így próbálja felhívni arra a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben a mezőgazdaság miatt több mint felével csökkent a faj magyarországi állománya.
Bár a koronavírus ritkábban okoz súlyos lefolyású megbetegedést gyermekekben, mint felnőttekben, addig nem lehet véget vetni a járványnak, amíg nincs a legfiatalabbaknak is oltás.
A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. Az InfoRádió Staszny Ádámot, az egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársát kérdezte.
A mesterséges intelligencia hozzájárulhat az űridőjárás-kutatás fejlődéséhez, de az alkalmazásával feltárt adatokat mindig fenntartásokkal kell kezelni – mondta az InfoRádiónak Erdélyi Róbert csillagászprofesszor.
Egy CEU által szervezett online rendezvényen magyar szakemberek járták körül a géntechnológia veszélyeit és előnyeit jogi, orvosi és etikai szempontból .
Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának munkatársai is.