John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis nyerte el a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben.
A fizika egyik fő kérdése, hogy mekkora lehet egy olyan rendszer maximális mérete, amely a hagyományos fizikai törvényektől sok tekintetben eltérően működő kvantummechanikai hatásokat képes demonstrálni. Az eddig szabad szemmel láthatatlanul apró részecskék világában zajló folyamatokat tették most szó szerint kézzelfoghatóvá.
John Clarke brit, Michel H. Devoret francia és John M. Martinis amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat kvantummechanikai kutatásaiért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
A Nobel Bizottság közleménye szerint a brit, francia és amerikai kutatók a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás területén értek el áttörést.