Nemrég még teljesen biztosak voltak a geológusok abban, hogy létezett egy rejtélyes szuperkontinens a Déli-sark környékén, mára azonban ez az elmélet megkérdőjeleződni látszik.
Egy friss jelentés szerint Musk idén legalább 87 alkalommal posztolt olyat az amerikai elnökválasztással kapcsolatban az X-en, ami hamis vagy megtévesztő volt.
A mesterséges intelligencia alapú alkalmazások elterjedésének társadalmi hatásai, a tudomány és a politika felelőssége volt a témája idén a Tudomány és Parlament című tudományos ülésnek.
A mesterséges intelligencia az internethez hasonlóan radikális változást fog hozni a mindennapi életbe, mondta Hollik István a Magyar Tudomány Ünnepén.
Csaknem 11 millió eurós (csaknem 4,5 milliárd forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatán a GEOASTRONOMY projekt.
A Trump-kormány felpörgetné az olaj- és gázkitermelést, és várhatóan kitáncol a klímaváltozási szerveződésekből. Közben viszont annyira pörög a megújuló energia, hogy a befektetésekből a republikánusok se maradnának ki.
Egyre több kutatás igazolja a kávé pozitív hatását az egészségre: egy átfogó tanulmány szerint csökkenti a szívbetegségek, a stroke és a rák miatti halálozás kockázatát.
Az állatok nőneműek és alig három kilót nyomnak. A rendőrség élelemmel próbálja becserkészni őket, a kutatóintézet vezérigazgatója pedig happy endet remél.
Az újonnan megfigyelt égitest a korai univerzumból származik, és sokkal "nagyobb az étvágya", mint a korábban megfigyelt, hasonló korú fekete lyukaknak.
Az influenza ellen lehet leghamarabb vakcina, de a rákkutatások is biztató eredményeket mutatnak – mondta a Karikóval együtt Nobel-díjat nyert Drew Weissman Szegeden, ahol hamarosan mRNS-kutatóközpont épül. De ennél jóval távolabb is eljut a tudomány: az űrbe küldenek mRNS-t.
A vírusok nem feltétlenül rosszak, nagyon hasznosak is lehetnek az emberek számára; a víruskutatónak az a célja, hogy ne elszenvedjük a koronavírus-járványhoz hasonló járványokat, hanem minél korábban megelőzzük őket - erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán az InfoRádióban Kemenesi Gábor víruskutató. Szerinte a félelem elleni legjobb fegyve
A Magyar Tudomány Ünnepén magyar kutatók hosszan sorolták, mik az okai annak, hogy évtizedek kutatás-fejlesztése után sincs még működő fúziós erőművünk. Kihívásból van elég, ez viszont nem azt jelenti, hogy nem érdemes dolgozni a technológián, sőt.
Egy kutatásban 445, átlagosan 76 éves, nem demens embert vontak be. Az eredmények szerint 42 embernél mutatkoztak az ún. motoros kognitív kockázat szindróma (MCR) jelei.
A Gellért-hegy gyomrában rejlő víztározóhoz hasonló, de annál sokkal nagyobb vésztározó Japán irdatlan drága válasza az éghajlatváltozásra. Az átszámolva 570 milliárd forintba kerülő projekt évi hét alkalommal segít a villámárvizek ellen, de a klímaváltozás miatt a szerepe csak egyre nagyobb lesz.
Ha nem is alapjaiban, de mindenesetre alaposan megváltoztatta a túlzott, egészségtelen táplálkozás és a cukorbetegség közötti összefüggést egy vadonatúj tanulmány. Az egerek megint kulcsszerepet játszottak.
A mustárnövények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes magot is hoztak a MATE Műszaki Intézetében. A kutatást vezető Barkó György az InfoRádióban elmondta: a folyamat valószínűleg fenntartható, de még további kísérleteket kell végezni, hogy kiderüljön, alkalmas-e emberi fogyasztásra az így termesztett növé
Képek, cikkcímek, sőt, a cikkek teljes terjedelme is elérhetőek már az interneten, és ehhez a sokkolóan amatőr beállítások miatt csak néhány érdeklődő informatikusra volt szükség.
Az Országgyűlés még idén szavaz a törvényjavaslatról, arról egyelőre nincs információ, hogy az intézetvezetőknek milyen jogkörei maradnának. Az elnök és a vezérigazgató magasabb bérezést, kevesebb adminisztrációt ígér.
A napelem gyorsabban fejlődik és válik olcsóbbá, mint arra számítottak. Nemsokára a mostaninál is sokkal hatékonyabb megoldások jönnek, de Magyarország épp befékez, ahelyett, hogy a szélerőműveket és a geotermikus energia felhasználását is fejlesztené.
Egy friss tanulmány szerint a bolygó szinte minden részén egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő mikroműanyagok a felhőképződésre, ezáltal pedig az időjárásra és az éghajlatra is hatással lehetnek.
Kína útnak indította hétfőn Licsien-1-Y5 nevű hordozórakétáját tizenöt műholddal a fedélzetén, köztük a Hszikuang-1-04 nevűvel, amely az ország első nagyfelbontású, metánkibocsátást figyelő műholdja - jelentette az állami média.