A tech-milliárdos véleménye szerint a mesterséges intelligencia-technológia, ha megfelelő szintre jut, képes lesz ellensúlyozni a hatalmas energiafogyasztását.
Az év elején majdnem egymásnak csapódott egy kutatásra használt amerikai és egy orosz kémműhold, miközben óránként több ezer kilométeres sebességgel keringtek a Föld körül. Az alacsony Föld körüli pályán már most is fennáll egy pusztító hatású esemény veszélye, és az egész csak egyre zsúfoltabb lesz.
Visszatért a Földre a Hold távoli oldaláról gyűjtött ritka kőzetmintákkal a kínai űrszonda. Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a küldetés különlegessége, hogy először érkezett vele olyan holdi kőzetminta, amelyet egy szonda a Hold távoli, Földről nem látható oldalán gyűjtö
Csak idő kérdése volt, hogy a fegyveripar felismerje: a modern villanyautók nagy kapacitású akkumulátora és nagyfeszültségű elektromos hálózata nem csak közlekedésre használható.
Titoktartási nyilatkozatot írtunk alá, hogy kipróbálhassuk az októberben érkező Elroq prototípusát, amitől a cseh–német márka azt várja, hogy tömegek választják majd a benzines és dízelmotoros modellek helyett.
A tesztelés alatt álló robotkutya kamerák és érzékelők segítségével képes tájékozódni és felismerni a közlekedési lámpák jelzéseit, amire a hagyományos vakvezető kutyák nem képesek.
Az AstraZeneca új, Covid–19 elleni készítménye gyorsított eljárás lefolytatása után kerülhet az EU gyógyszertáraiba. Ez a készítmény azért fontos, mert csökkentheti a megfertőződés kockázatát a gyengébb immunrendszerű embereknél.
A CERN részecskegyorsítója minden részecske ütközésénél 200 millió gigabájtnyi adatot termel, ennek közvetítését oldotta meg két svájci mérnök. Nemsokára viszont ez lassúnak is számíthat.
Az eszközök úgy lettek felépítve, hogy csak a rákos sejtek közvetlen közelében aktivizálódjanak, nem kockáztatva ezzel, hogy egészséges sejteket pusztítanak el.
A NASA James Webb-űrteleszkópja még csak alig két éve működik, de a tudósok úgy gondolják, hogy 2050-re olyan bolygót találhatnak, amelyen földön kívüli élet nyomai fedezhetők fel.
Két lektorált tanulmány is megjelent nemrég a koronavírus-vakcinák hatásosságával és veszélyességével kapcsolatban, az egyik egészen vészjósló eredményt hozott. Megvizsgáltuk, mennyire megbízhatók ezek a kutatások.
Három récefaj: a böjti réce, a kanalas réce és nyílfarkú réce lehet az év madara 2025-ben; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 25-én délig várja a szavazatokat.
A digitális eszközök alkalmazása hosszú távon nem segít a kisgyerekek hisztijének kezelésében, hanem inkább súlyosbítják az érzelemszabályozási problémákat - derül ki egy magyar-kanadai friss kutatásból.
Az amerikai kormány 176 millió dollár támogatást adott a Modernának egy új, mRNS-alapú madárinfluenza és más influenzák elleni védőoltás kifejlesztésére. Ehhez fel fogják használni a Covid-19-járvány alatt szerzett tapasztalatokat, javítják a közegészségügyi vészhelyzetekre való gyors reagálás képességét.
Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A projektnek köszönhetően számos történelmi és környezeti változás vált követhetővé. Timár Gábor és Kiss Eszter munkája leginkább abból állt, hogy a már meglévő, különböző célú atlaszokat, térképeket és vázlatokat átrajzolták egységes rendszerbe, egységes jelkulccsal.
A 19 éves fiatalember, aki fogadásból itta meg a szójaszószt, az első ismert eset, amikor valaki szándékosan túladagolta a sómennyiséget és maradandó idegrendszeri károsodás nélkül túlélte.
A 19 éves fiatalember, aki fogadásból itta meg a szójaszószt, az első ismert eset, amikor valaki szándékosan túladagolta a sómennyiséget és maradandó idegrendszeri károsodás nélkül túlélte.
A Svájcban élő magyar idegkutató kollégáival kifejlesztett egy módszert, amivel a szinte teljesen vak betegeknél sikerült részben visszaállítani a látás képességét.
A Riemann-sejtést a matematika Szent Gráljának is nevezik, a bebizonyításáért egymillió dolláros jutalom jár, de ez eltörpül az örökkévaló dicsőség mellett.