Egy kisléptékű brit tanulmány szerint csaknem megduplázódott az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyerekek száma a pandémia brit csúcspontjának idején. A kutatók szerint lehetséges, hogy a két betegség között kapcsolat áll fenn, s ezt alaposabban meg kell vizsgálni.
Egy tudományos expedíciónak sikerült néhány példányt begyűjtenie a tudomány által fél évszázada kihaltnak vélt állatból - ami annyira létezik, hogy a helyiek mind ismerték.
Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata - tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI).
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek - számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.
A 2020 QG-t órákkal később egyetemisták észlelték, így bemérték a méretét, a távolságát és ideiglenes nevet kapott. A szakemberek szerint nagyon veszélyes, hogy a Nap felől érkező objektumokat nehéz észlelni.
A közvélekedéssel ellentétben a csalánkiütés csak ritkán allergiás tünet - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működő tudomany.hu oldal összeállításából. A tesztelésről és a további tévhitekről beszélt az InfoRádióban Szegedi Andrea professzor.
Soha ennyi laikus nem követte a vakcinakutatás legújabb eredményeit és megoldásait, mint a koronavírus járvány idején, ezért a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Poór Gyula akadémikus készített egy összefoglalót a legfontosabb tudnivalókról és a SARS-CoV-2 kórokozó elleni védőoltás kapcsán indult kutatási verseny aktuális állásáról.
A mesterséges intelligencia hatékonyabbá teszi a stroke-betegek egészségügyi ellátását - mondta a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.
Őrült tempóban zajlik az új típusú koronavírus elleni védőoltás fejlesztése világszerte, globálisan már legalább 6,7 milliárd dollárt költöttünk a Covid-19 oltóanyagok kutatásába.
A ti kérdéseitekre is válaszolt a Szeretlek Magyarország első podcast adásának vendége, Mika János éghajlatkutató. A műsorból kiderült, hogy mitől van és mennyire veszélyes a globális éghajlatváltozás, mennyire érinti ez hazánkat, és hogy tehetünk-e valamit a látszólag visszafordíthatatlan folyamatok ellen.
Alacsony koncentrációban az ózon képes hatástalanítani a koronavírus-részecskéket - mutatták ki kísérleteikben japán kutatók. A szer kórházi helyiségek fertőtlenítésének módja lehet.
Az atomerőmű negyvenszer kevésbé terheli a környezetet, mint a jelenleg is üzemelő gázerőművek, de a szél- és naperőművekkel szemben is négyszeres előnye van.
Soha nem látott mennyiségű videót távolított el a YouTube mesterséges intelligenciája 2020 második negyedévében: ez csaknem a duplája az első negyedévben eltávolított mennyiségnek.
A gyermekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka
Jelenleg egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik a Covid-19 kezelésére, ám kutatások ezrei próbálják feltérképezni a további alkalmazható hatóanyagokat. Eddig több tucatnyi ígéretes szerről tudni, a vizsgálatok gőzerővel folynak. A koronavírus-fertőzés lehetséges gyógymódjait Keserű György Miklós gyógyszerkutató – akadémikus foglalta össze.
Az amerikai férfit felháborította, milyen drágán és nehezen lehet megfelelő protézishez jutni, ezért a YouTube-ról szerzett tudását arra használta fel, hogy másokon segítsen.
Egy, már ismert vegyület nemcsak az új típusú koronavírus okozta betegség ellen bizonyult hatásosnak, hanem bevethető lenne a víruscsalád miatt a jövőben esetlegesen felbukkanó kórok esetén is.