Egy új kutatás olyan fehérjéket azonosított, amelyek kulcsszerepet játszanak a korallok és a bennük élő algák együttélésében. A felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabb módszereket dolgozzanak ki a korallfehéredés mérséklésére.
Brit kutatók szerint a gyakori énekesmadarak is részt vesznek a virágok beporzásában. A vizsgált madarak 89 százalékán találtak virágport, és a kísérletek szerint jelenlétük növelte egyes növények termésképződésének sikerét.
Egy új kutatás szerint a világ legmagasabb trópusi fái különleges belső alkalmazkodással képesek fenntartani vízellátásukat még száraz időszakokban is. Az eredmények szerint ezek az óriások ellenállóbbak lehetnek az aszállyal szemben, mint azt korábban feltételezték.
A Vera C. Rubin Obszervatórium hivatalosan is megkezdte tízéves égboltfelmérő programját Chilében. A percenként frissülő adatokat és riasztásokat a világ bármely kutatója ingyenesen elérheti.
A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Nino és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette be a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat (Copernicus Marine Service).
Szingapúri kutatók azt mondják: magyarázhatók lehetnek a mentális problémák azzal, hogy az agyunk egy teljesen másfajta világra fejlődött ki, mint amilyen most körülvesz minket.
Egy új kutatás szerint a rekorderejű amazóniai aszály jelentősen csökkentette a talaj természetes izoprénelnyelő képességét. Emiatt megváltozhat a légkör kémiai összetétele, ami a metán élettartamát és a felhőképződést is befolyásolhatja.
Vegetációs időszakban kezdődött meg a műsorvezető új sorozatának forgatása, amiben bozótot irtanak és fákat vágnak ki, hogy elhagyatott történelmi helyszíneket "szabadítsanak ki". Természetvédők szerint ez nagyon rossz ötlet, mert nyáron még az inváziós növények is élőhelyként funkcionálnak.
Egy új kutatás szerint az emberi eredetű ózonréteg-vékonyodás már az 1950-es évek végén kimutatható lett volna a mai műszerekkel. A tudósok arra jutottak, hogy a legkorábbi károsodásban nem a CFC-k, hanem a szén-tetraklorid játszhatott kulcsszerepet.
Míg az európai egyetemek – köztük számos magyar intézmény – elszigetelt kísérletekkel keresik a mesterséges intelligencia (MI) helyét az oktatásban, a sanghaji Fudan Egyetem már egy működőképes, egységes rendszerbe integrálta a technológiát. Nyírő András, a Miskolci Egyetem docense Kínában szerzett tapasztalatai alapján mutatja be azt a strukturáli
Javult Európa levegőminősége: folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően - állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló év
Egy új kutatás szerint a barnamedvék a jégkorszakok során többször is finoman átalakították állkapcsuk rágószerveit, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó táplálékforrásokhoz.
A tartós kánikulát követően július elején jelentős lehűlés következett be a Bükk-fennsík fokozottan védett mikroklimatikus területén. A Mohos-töbörben a hajnali órákban mínusz 3,8 Celsius-fokot rögzítettek, ami a térség idei nyári szezonjának eddigi legalacsonyabb mért értéke.
A klímaváltozással foglalkozó kutatóknak és szervezeteknek bármilyen rosszul hangzik is, de jól jön, amikor sokáig tartó hőhullámok vannak, mert olyankor már nem kell győzködni az embereket, hogy baj van – hangzott el a Kisapátiban rendezett Restart fesztiválon.
Egy új kutatás szerint az egészséges ökoszisztémákhoz nem elegendő a magas fajgazdagság. A csúcsragadozók kulcsszerepet játszanak a táplálékhálózat szabályozásában, és hiányuk az egész élőhely működésére hatással lehet.
A Racka sokkal okosabb az eddigi modelleknél, és bár a techóriásokat sosem fogja lenyomni, a magyar államigazgatásban nagy szerepe lehet. Ehhez viszont még sok munkára, és állami támogatásra is szükség lesz.
A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe. Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktat
Egy tanulmány szerint az emberi neurobiológiai mechanizmusok és a napjainkban tapasztalható környezeti ingerek közötti diszkrepancia – az úgynevezett evolúciós félrecsúszás – jelentős pszichés stresszorokat generál. A Behavioral Sciences folyóiratban közölt elméleti összefoglaló szerint az emberi agy fejlődése során kis létszámú, zárt közösségekre
Az Egyesült Államok hónapokban mérhető versenyt fut Kínával abban, hogy embert juttasson a Holdra - jelentette ki Jared Isaacman, az Egyesült Államok űrkutatási hivatalának (NASA) igazgatója.
Egy hétezer éves pollenvizsgálat szerint a korai európai földművelés növelte a növényfajok sokféleségét, míg a modern, iparszerű mezőgazdaság az elmúlt nyolc évtizedben jelentős biodiverzitás-csökkenést okozott.
Egy amerikai kutatás szerint a kortárs szépirodalom meglepően ritkán foglalkozik a klímaváltozással. A vizsgált novellák alig több mint 10 százaléka említette érdemben a témát, ami a kutatók szerint hatással lehet arra is, hogyan gondolkodunk a jövőről.
Csaknem kétezer éves sírokat találtak egyiptomi régészek az észak-afrikai ország földközi-tengeri partvidékén található Marina El Alameinben – közölte a kairói turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.
Egy amerikai kutatás szerint a kőgleccserek sokkal lassabban olvadnak, mint a hagyományos gleccserek. A vastag kőtörmelék természetes szigetelőként védi a jeget, így ezek a képződmények a jövőben fontos szerepet játszhatnak a hegyvidéki vízellátás fenntartásában.
Egy új kutatás szerint a fák kialakulásának egyik kulcsa az volt, hogy képesek voltak folyamatosan átalakítani vízszállító rendszerüket. Ez lehetővé teszi, hogy még a világ legmagasabb fái is elegendő vizet juttassanak el a lombkoronájukba, és az aszályokat is jobban viseljékEgy új kutatás szerint a fák kialakulásának egyik kulcsa az volt, hogy kép
Nemcsak itthon, hanem a nagy folyóink vízgyűjtő területein is jóval kevesebb csapadék esik a klímaváltozás miatt. Ami kevés víz jön, azt elpazaroljuk, és még el is szennyezzük.
Párizs után Budapestről is dupla parkolási díjjal próbálják kiszorítani a túlméteres autókat, de van egy nagy gond az ötlettel: az autók tömege nem azonos a méretükkel.
Nyugati és déli irányból közelíti Magyarországot a Japán cserebogár (Popillia japonica), amely az Európai Unióban kiemelt zárlati károsítónak minősül. A mindenevő faj megjelenése jelentős gazdasági kockázatot jelent a mezőgazdaság számára, ezért észlelése esetén bejelentési kötelezettség áll fenn.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve harmincegy rendkívül távoli kvazárt fedezett fel, köztük a világegyetem két eddig ismert legkorábbi ilyen objektumát – tájékoztatott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK).
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
Újabb, több mint 23 ezer éves sziklavéseteket fedeztek fel a portugáliai Coa-völgyi Régészeti Parkban, amely 1998 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján – számolt be róla vasárnap a Lusa portugál hírügynökség.
Egy brit kutatás szerint egy felhagyott mezőgazdasági terület mindössze évente egyszeri kaszálással, vetőmagok elvetése nélkül alakult át fajgazdag vadvirágos rétté. Az eredmények szerint a természetes regeneráció sok esetben olcsóbb és hatékonyabb lehet.
Teljes a káosz Szicíliában, ahol az Etna kitöréssel köszöntötte a turistaszezont, és most 200 kilométerre kell buszoztatni az embereket, hogy repülőre tudjanak ülni.
Egy új kutatás szerint a méhkirálynő krónikus növényvédőszer-terhelés esetén saját szervezetét úgy védi, hogy a felhalmozódó vegyi anyagok egy részét a petéibe továbbítja. Ez rövid távon segítheti a királynő túlélését.
A PAN Europe és partnerszervezetei az Európai Unióban termesztett epreket vizsgálták, és azt találták, hogy a mintákban átlagosan 3,5 különböző növényvédő szer volt jelen kimutatható mennyiségben.
Egy új genetikai kutatás szerint a nyugati varangy egyik kanadai populációja teljesen egyedi genetikai vonalat képvisel. A felfedezés új természetvédelmi kérdéseket vet fel, és azt is megmutatja, hogy még a jól ismert fajok is tartogathatnak meglepetéseket.
Egy új kutatás szerint a gyors urbanizáció sok helyen gyorsabban csökkenti a zöldfelületeket, mint amilyen ütemben a növényzet alkalmazkodni tudna a klímaváltozáshoz.
A Túlbetonozva kampány fotópályázatára rengeteg képet küldtek be az ország szinte minden pontjáról, amik döbbenetesebbnél döbbenetesebb és feleslegesebbnél feleslegesebb betonsivatagokat mutattak be. Annyira, hogy a zsűri végül nem is hirdetett rangsort.
Egyre hosszabbak a hőhullámok, és a hőkupoláknak köszönhetően egyre melegebbek is – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik a hőkupola kialakulásának összetevőiről is beszélt, nem lehet túl sok reményünk.
A nyár egyik legbiztosabb öröme a hideg, édes, roppanós görögdinnye. A választás viszont sokszor inkább tűnik szerencsejátéknak, mint tudatos döntésnek. Mindenkinek van egy bevált módszere: kopogtatás, szárnézés, foltfigyelés, forma alapján döntés. Csakhogy ezek közül nem mindegyik jelent valódi garanciát.
Egy új kutatás szerint a poszméhek eltérő száj- és fejmozgásokkal reagálnak az édes, keserű és sós ízekre. A tudósok szerint ezek a reakciók arra utalhatnak, hogy a rovarok nem csupán automatikus reflexekkel válaszolnak a táplálékra.
Egy új kutatás szerint a levegőben lebegő mikroműanyagok nemcsak szennyezik a légkört, hanem elnyelik a napsugárzás egy részét is, ezzel hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Az eredmények alapján a jövő klímamodelljeiben ezt a hatást is figyelembe kell venni.
Az emberek a klímaváltozást tartják az egyik legnagyobb problémának, egyéni szinten mégsem szívesen tesznek ellene – derült ki a Klímapolitikai Intézet felméréséből. Az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Erik, az intézet vezető kutatója beszélt a dolgok hátteréről.
Egy magyar kutatók által vezetett, óriási nemzetközi csoport bemutatta, hogy egy társadalomtudományi kutatás eredményét nagyban befolyásolja, hogyan végzik magát a kutatást. De el lehet így jutni az igazsághoz? Van egyáltalán olyan, hogy igazság? A magyar szerzőkkel beszélgettünk a Nature-ben megjelent cikkükről.