Szakértővel elemezzük, miért nem lehet az ilyesmit pontosan előre jelezni, és miért fontos mégis megérteni a természeti katasztrófa geológiai alapjait.
Brit kutatók egy olyan napfény által működtetett rendszert fejlesztettek, amely műanyag palackokat alakít át tiszta hidrogénné és ipari vegyi alapanyagokká. A technológiát először sikerült laboratóriumon kívül, valódi kültéri körülmények között is működtetni.
Egy globális kutatás során a tudósok környezeti DNS segítségével 113 folyórendszer halállományát vizsgálták. Az eredmények szerint az emberi tevékenység nemcsak a halfajok számát csökkenti, hanem a folyók teljes biodiverzitási mintázatát is átalakítja.
A dohányipari cég szerint a kirúgások egy olyan program részét képezik, amelynek célja, hogy a vállalat rugalmasabbá, költségtudatosabbá és innovatívabbá váljon.
Egy új kutatás szerint a jelenlegi klímamodellek túlbecsülhetik az erdők jövőbeli szénmegkötő képességét, mert nem veszik megfelelően figyelembe, hogy a meleg és száraz időjárás lelassítja a fák növekedését még akkor is, amikor a fotoszintézis tovább működik.
A nagy sonkakagyló jellegzetes lakója volt az Adriai-tengernek, mára azonban a kihalás szélére került egy invazív parazita miatt. A horvát tudósok elkeseredetten küzdenek a puhatestű faj megmentéséért.
Egy több mint ötven évet felölelő amerikai kutatás szerint a folyók vízminőségének javulásával párhuzamosan látványosan nőtt a halak, a vízi rovarok és más édesvízi élőlények száma.
Egy több mint 179 ezer ember adatait elemző kutatás szerint a K1-vitaminban gazdag leveles zöldségek rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a jobb tüdőfunkcióval és a COPD alacsonyabb kockázatával.
Egy új kutatás szerint két sejtfelszíni receptor együtt szabályozza, mikor kezdenek a növények faanyagot képezni. A felfedezés hozzájárulhat a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, a faanyag-termelés fejlesztéséhez és a szénmegkötés jobb megértéséhez.
Egy új kutatás szerint az orvosi körömvirág fehérjéi hőállóak, jó emulgeáló tulajdonságúak, és a jövőben új alapanyagot jelenthetnek a növényi élelmiszerek számára. A kutatók szerint a ma gyakran kidobott virágok értékes fehérjeforrássá válhatnak.
Kevés dolognak olyan nehéz ellenállni, mint egy viszkető szúnyogcsípés vakarásának, és bár már a néphagyomány is tudja, hogy ezt nem ajánlott tenni, most tudósok fejtették meg, mi is történik, ha nem hagyjuk békén a csípést, és miért kerülünk bele könnyen a viszket-vakarom körforgásba.
Egy gyors tudományos elemzés szerint a 2026-os európai júniusi hőhullám ember okozta klímaváltozás nélkül gyakorlatilag nem következhetett volna be. A kutatók szerint a természetes időjárási helyzet és a felmelegedő éghajlat eredményezte a hőséget.
Egyetért azzal, hogy a HUN-REN vezetőségének le kell mondania, de szerinte nem oldódik meg a magyar tudomány helyzete azzal, ha visszakerülnek a kutatóintézetek az MTA-hoz.
Egész Európában nálunk sikerült először elcsípni a kőrisrontó karcsúdíszbogarat, a szakértők szerint ez az állat a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója.
Az elhúzódó hőhullámban érezhetően fogy az emberek türelme. A közösségi médiában egyre többen kérik számon, hogy miért az emberektől várja a megoldást a kormány, miért a lakosságnak kellene spórolnia a vízzel vagy az árammal. Megnéztük, hogy mit tettek eddig, és mit ígértek a klímaváltozással járó problémák orvoslására.
Egy új kutatás szerint a tengeri plankton által kibocsátott természetes kénvegyületek jóval nagyobb szerepet játszanak a felhők kialakulásában, mint azt eddig gondolták. A felfedezés segíthet pontosabbá tenni a klímamodelleket.
Egy új kutatás szerint a növények magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett hatékonyabban használják fel a vizet, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan gyorsabban nőnek vagy több szenet kötnek meg.
Egy új kutatás szerint a gumiabroncsok kopásából származó vegyi anyagok bekerülhetnek a mezőgazdasági növényekbe, és végső soron az élelmiszereinkbe is. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kimutatott mennyiségek alacsonyak, de további vizsgálatokra van szükség.
A Northwestern University kutatói bemutatták a "lábas metamachine" nevű moduláris robotot. A gép mesterséges intelligencia által vezérelt mozgása valós időben alkalmazkodik a sérülésekhez.
Június végén erős hőhullám érte el Európát, sorra dőltek meg a melegrekordok. De vajon ez egyszeri eset volt, vagy mostantól együtt kell élnünk ezzel, minden nyáron ilyen kibírhatatlan hőség lesz?
Egy globális kutatás több mint 200 olyan ökológiai eseményt azonosított, amelyeket a rekordmeleg óceánok idéztek elő 2023 és 2024 között. A legfontosabb felismerés, hogy a tengeri élővilágot érő károk nemcsak nyáron, hanem az év minden szakában jelentkeznek.
Egy új kutatás szerint már az is jelentősen csökkentheti a fűnyírás okozta rovarpusztulást, ha a rétek egy részét kaszálatlanul hagyják. A kutatók szerint ez az egyszerű módszer több ezer rovar és pók túlélését segítheti elő.
Az antibiotikum-rezisztencia már messze nem csak a kórházak problémája: az egyre ellenállóbb baktériumok ma már a mindennapi életben is gyorsan terjednek – figyelmeztet Peter Beyer, a Global Antibiotic Research & Development Partnership (GARDP) helyettes ügyvezető igazgatója.
A hidegfront véget vetett a 11 napos, melegrekordokat döntő hőhullámnak, de bármikor jöhet a következő. Mit kéne sürgősen tennie az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak és a kormánynak, hogy az ilyeneket a lehető legkevésbé szenvedje meg az ország?
Egy új tudományos áttekintés szerint a két év alatti gyermekek rendszeres képernyőhasználata több fejlődési kockázattal is összefügghet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az első 1001 napban a személyes kapcsolat a legfontosabb a gyermek fejlődése szempontjából.
Egy brit kutatás szerint azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja gyorsabban reagált a hangadásaikra egyéves korukban, kisebb valószínűséggel jelentkeztek később bizonyos pszichiátriai zavarok.
A UBTech által bemutatott realisztikus, mesterséges intelligenciával működő humanoid robotokat kársas kapcsolatok kialakítására tervezték, az ígéret szerint legalább húszféle érzelmet képesek komoly pontossággal utánozni.
Sokan utálják, mások szeretnek hangüzenetben kommunikálni. Tari Annamária pszichoterapeuta segítségével jártunk utána, mit veszítünk azzal, ha csak cseten tartjuk egymással a kapcsolatot, és javít-e a helyzeten a hangüzenet.
Egy új kutatás szerint az olvadó sarkvidéki örökfagyban élő mikrobák folyamatosan genetikai információt cserélnek egymással. A folyamat jelentősen befolyásolhatja, hogyan szabadul fel a permafrosztban tárolt szén, és ezáltal a klímaváltozás ütemét is.
Egy új kutatás szerint a mai zátonyépítő korallok evolúciós múltja hozzájárulhat ahhoz, hogy ennyire érzékenyek a felmelegedő tengerekre. A fosszilis leletek alapján az algákkal együtt élő korallok a földtörténet során többször is sérülékenyebbnek bizonyultak.
Egy német kutatás szerint a lombkorona megnyitása és a több napfény sok erdei élőlénynek kedvez, a pókok fajgazdagsága azonban csökkenhet. A természetvédelemben nincs minden élőlény számára egyformán ideális erdőkezelési módszer.
Többszöri halasztás után elindult pénteken az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) vakmerő és eddig példátlan missziója, amellyel a Földre zuhanástól akarja megóvni a süllyedő Swift űrteleszkópot.
Egy új kutatás szerint a városi fákat nem díszítőelemként, hanem létfontosságú infrastruktúraként kell kezelni. Hűtik a levegőt, csökkentik az árvízkockázatot és javítják a levegő minőségét, ezért kulcsszerepet játszanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A Swift egyre közeledik a Föld felszínéhez, pedig még nem jött el az ideje, hogy felmondja a szolgálatot. A NASA egy hűtőszekrény méretű robotot küld utána, hogy felemelje 600 kilométeres magasságig.
Nem rettegni kell a természettől, hanem tanulni a mostani azbesztproblémából is, mondják a geológusok, és minden tudományos kérdésre választ adnak, ami az azbesztbotrányban felmerül.
Bár az új játék a nosztalgiára épít, nem csak egy emléktárgy. Az új logikai játék ugyanis teljesen ismeretlen szabályrendszert vezet be, így még a rutinos Rubik-kockásoknak is nagy kihívást jelent.
Egy új kutatás szerint a zsiráfok képesek fejben összeadni egyszerű mennyiségeket. A Barcelonai Állatkertben végzett kísérletek alapján az állatok elrejtett táplálékhalmok méretét is nyomon tudták követni, ami fejlett számérzékre utal.
Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethal
Nagyon felszabadító érzés, ami a természetvédelem területén történt a választás óta eltelt két és fél hónapban, mondták a civil szervezetek képviselői a Restart fesztiválon Kisapátiban. Ennek ellenére a kormányváltás után is fontosnak tartják megőrizni azt a kritikus és független attitűdöt, amit az elmúlt 16 évben tanúsítottak.