A rekordhőség és az aszály nemcsak a mezőgazdaságot, hanem Magyarország energiaellátását is egyre nagyobb nyomás alá helyezi. A szakértők szerint a jövőben egyre gyakrabban jelentkezhetnek olyan helyzetek, amikor a hőség, a vízhiány és az energiarendszer terhelése egyszerre okoz kihívásokat.
A Duna alacsony vízállása miatt kialakult energiaválságra országszerte energiatakarékossági intézkedésekkel reagálnak. Önkormányzatok, vállalatok és közintézmények csökkentik energiafelhasználásukat, hogy mérsékeljék a villamosenergia-rendszer terhelését.
Egy japán kutatás szerint a turisták által etetett nyulak nagy száma és a hátrahagyott élelem megváltoztathatta az Okunoshima sziget ökológiai viszonyait. A kutatók több esetben is megfigyelték, hogy vaddisznók élő nyulakra vadásztak.
A rendkívüli hőség és az aszály miatt első fokú vízkorlátozás lépett életbe Pécsen. Az intézkedés értelmében tilos vezetékes ivóvízzel locsolni a kerteket és közparkokat, medencéket tölteni, tömlővel autót mosni, valamint automata öntözőrendszereket működtetni.
A Dunán és a Dráván is történelmi mélypontra süllyedt a vízszint, miközben a következő napokban sem várható jelentős csapadék a vízgyűjtő területeken. A szakemberek szerint az egyre gyakoribb és hosszabb kisvizes időszakok összefüggésben állnak a klímaváltozás hatásaival.
Budapesten vasárnap egyszerre dőlt meg a hajnali és a nappali melegrekord. A HungaroMet adatai szerint János-hegyen 25,8, míg Lágymányoson 39,4 Celsius-fokot mértek.