Egy új kutatás szerint a növények gyökerei képesek érzékelni a rothadó növényi szövetekből származó kémiai jeleket, és más irányba növekednek, hogy elkerüljék a fertőzött talajrészeket.
Becslések szerint 9 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat az idei világbajnokság, ezzel minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet.
A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.
Egy új kutatás szerint a part menti vizes élőhelyeken épített hódgátak jelentősen javíthatják a fiatal lazacok túlélési esélyeit. A gátak mélyebb, biztonságosabb víztereket alakítanak ki, amelyek menedéket nyújtanak apály idején is.
Ősi ausztráliai vulkáni kőzetek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a felszíni víz már 3,1 milliárd éve mélyre jutott a Föld belsejében. A felfedezés szerint bolygónk mély vízkörforgása és a vulkáni folyamatok jóval korábban kialakulhattak, mint eddig gondolták.
Egy új kutatás szerint a beporzók számának csökkenése nemcsak a növények szaporodását veszélyezteti, hanem evolúciós alkalmazkodásukat is lelassíthatja. Ez hosszú távon csökkentheti a klímaváltozással szembeni ellenálló képességüket.
Budapesten és a Balaton déli részén 140, az Alföldön 150, Szeged környékén pedig már 168 milliméter hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Hiába a pár csapadékosabb nap, az évről évre halmozódó, több száz milliméteres csapadékhiány nem enyhült érdemben.
Egy új kutatás szerint Dél-Afrika több térségében a század végére megduplázódhat az ember–elefánt konfliktusoknak kitett területek nagysága. A legfontosabb kiváltó ok nem a klímaváltozás, hanem a mezőgazdasági területek terjeszkedése és a népesség növekedése.
Álló helyzetből gyorsítva legyőzhetetlennek tűnik, városban mindenhol könnyű átfűzni a kocsisorok közt, lakott területen kívül pedig csak 100 km/óránál fogy el a lendülete. De ebben a tempóban bárhova fillérekért eljuthatunk a Honda SH150i robogóval.
Egy nemzetközi kutatócsoport spanyol és portugál barlangok faláról nyert ki ősi emberi genetikai anyagot. A Nature Communications-ben közölt tanulmány szerint a felfedezés lehetővé teheti a barlangok egykori használóinak azonosítását.