A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben készítette a híres képeket a Plútó felszínén található szív alakú képződményről. Egy új kutatás szerint ennek a jeges szívnek a dobogása befolyásolja a szélmozgást a törpebolygón, és ezáltal alakítja a domborzati viszonyokat.
A Csendes-óceán egyre savasabb, így marja a kaliforniai tarisznyarákok páncélját a víz, és az érzékszerveik is sérülnek – hívták fel a figyelmet az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkör-kutatási Hivatal tudósai.
Ismét sikerrel hárítottak el Iránban egy kibertámadást, amely egy órán keresztül okozott zavart több internetszolgáltató működésében - jelentette be szombaton az iráni távközlési minisztérium.
Egy új tanulmányban közzétettek szerint a tudósok felfedezték, hogy a rák elleni küzdelemben részt vevő G-1 vegyület csökkentheti az elhízott egerekben halmozódó zsírt, hatásos az elhízás és a cukorbetegség ellen is.
Napjaink modern világában már elképzelni sem tudjuk, mennyi váratlan fordulatot tartogatott a huszadik század a tudóstársadalomnak, hiszen ekkor nem volt könnyű megállapítani, hogy egy adott elem tovább bontható más anyagokra vagy sem.
Az űrtechnológia egyik leginkább kutatott területe a hasznos teher kiszakítása bolygónk gravitációs teréből és eljuttatása a világűrbe, ahol naponta többször van hajnal és egy Tesla kering a nap körül. A futurisztikus ötleteknek se szeri se száma, és most itt a legfrissebb, az űrcentrifuga.
Száz százalékban kiismerni az emberi agyat majdhogynem olyan nehéz -ha nem inkább lehetetlen- küldetés, mint a Holdra szállás. A John Hopkins Egyetem munkatársai ezért 2016-ban párbeszédet kezdeményeztek japán, koreai, európai, amerikai, ausztráliai, kínai és kanadai agykutatókkal egy nemzetközi szervezet létrehozásáról az etikus idegtudományi kuta
Monica Grady professzor a kancellári székfoglalóján beszélt a liverpooli Hope Egyetemen. Itt fejtette ki a véleményét arról, hogy szerinte nagy esély van arra, hogy a Marson egyszerűbb életformák, a Jupiter Európa nevű holdján viszont akár összetettebb élőlények is előfordulhatnak.
A NASA és az Európai Űrügynökség indítja útjára február 10-én a Solar Orbiter napszondát, amely először az emberiség történetében a Nap sarkvidékeit fogja kutatni.
A USS Thresher és a Scorpion két olyan nukleáris meghajtású tengeralattjáró, melyeket az Egyesült Államok elveszített. A hajók és legénységük tragikus története következik.
A USS Thresher és a Scorpion két olyan nukleáris meghajtású tengeralattjáró, melyeket az Egyesült Államok elveszített. A hajók és legénységük tragikus története következik.
Mielőtt bárki azt hinné, ismét egy újabb sci-fi-be csöppentünk, megerősítjük a hírt, miszerint kutatók valóban 'szupererőt kölcsönöznének' a medúzáknak, ugyanis komoly potenciált látnak bennük.
A gyerekeket jobban védi immunrendszerük az új koronavírus ellen - vélik a szakértők. A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben "megússzák" a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük.
Több mint ezer tudós hozzájárulásával készült el egy mérföldkőnek számító tanulmány a rákbetegségről alkotott mindenkori legrészletesebb képpel. A tudósok egy százezer darabos kirakóshoz hasonlították a rákot, amiből eddig a darabok 99 százaléka hiányzott.
Markus Aspelmeyer a Bécsi Egyetem fizikusa és csapata, egy, a bécsi laboratóriumuk asztalán elhelyezett fémdobozba tervezték a világ alighanem legcsendesebb helyét. Bár a szóban forgó területre már csak azért sem tudnánk jegyet váltani, mert mérete alig nagyobb egy mikroszkopikus nagyságú foltnál a doboz közepén.
Bár sokan szívesen elvágnák gyermeküket a digitális világtól amíg csak lehet, ez azonban egyre nehezebben kivitelezhető, másrészt a megoldás sokkal inkább a felkészítésben rejlik, hiszen nem leszünk mindig ott, hogy fogjuk a kezüket. Akik ennél mélyebben ismerkednének a témával, azokat ingyenes szülői meetup várja a világnap alkalmából.
Több tízezer fertőzött, ezer felett az elhunytak száma – talán kevésbé tűnik fontos problémának, de a bajt okozó vírusnak közben még hivatalos neve sincs. Legalábbis eddig nem volt.
Tegyük fel, hogy netezés közben rátalálunk egy élő közvetítést folytató weboldalra: helyszínünk egy ismeretlen férfi (nevezzük Larry-nek) szobája, aki nem tud az elhelyezett kamerákról, mi viszont konkrétan minden lépését figyelemmel kísérhetjük. Ezen a ponton sokan bizonyára elgondolkodnak, mennyire helyes valakit a tudta nélkül megfigyelni.
Néha előfordul, hogy egy életben nem csak egyszer hal meg az ember. Csodáról szó sincs, ez esetben tudományos magyarázat is alátámasztja a történteket.
Március 2. és 31. között lehet űrhajósnak jelentkezni a NASA-nál, és elképzelhető, hogy a most felvett nők és férfiak közül kerül ki az, aki ismét a Holdra léphet, vagy elsőként érintheti csizmájának talpával a Mars vörös homokját.
A mell kialakulása, a női pubertás első klinikai jele, évtizedenként átlagosan három hónappal korábban következett be 1977 és 2013 között – abban az időszakban, amelyet vizsgáló harminc tanulmány adatait összegezték most a kutatók.
Az igazi csoda nem a kereskedelmi űrutazás korszakának beköszöntése, hanem inkább az, hogy eddig még nem történt meg, hiszen minden rendelkezésre áll hozzá. Na, majd most, hogy már a NASA is szeretné.
Amerikai kutatók csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, amely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte.
Egy új elmélet megoldhatja az univerzum legnagyobb paradoxonját, megváltoztathatja Einstein általános relativitáselméletét, és teljesen felszámolhatja a sokat keresett sötét energia fogalmának szükségességét. Vajon a lottóötösnek nagyobb az esélye, vagy annak hogy helyes az elmélet?
A klímaváltozás kérdése égetően fontos téma, de még a lényeges ügyeknek is szüksége van némi reklámozásra. A show végigkíséri Thunberget nemzetközi kampányútjain.
A tudósok először engedték szabadon a géntechnológiával létrehozott lepkéket, és természetesen bármely géntechnológiával módosított szervezet vadonba kerülése komoly aggodalmakat vet fel.
Huszonegyedik századi életünkben mindannyiunknak van egy végtelenül túlhaladott, nehézkesen kezelhető, hülye kis tárgyunk, amiről valahogy mégsem bírunk lemondani: a kulcscsomónk.
Kanadai tudósok most februárban detektáltak erős, egy másik galaxisból érkező rádiójelsorozatot, amely tizenhat naponként jelent meg. A Harvard Egyetem egyik csillagásza szerint nincs kizárva, hogy a jelet egy idegen civilizáció küldi.
A természetben talán simán elmennénk mellette, de a gyógyszertári köhögéscsillapító készítmény címkéjén már bizonyára találkoztunk lándzsás útifűvel. Egyszerű gyom lévén nem szerepel a legszebb növények listáján, túlélési esélyeit tekintve mégis az egyik legnagyobb nyertes. Ám ezt mostanáig a szakértők sem tudták.