Öt-hatezer darab, az első mérések szerint tizenegy kilogramm tizenhatodik századi ezüstpénzt talált egy helyi vállalkozó a kunmadarasi repülőtér melletti egy-másfél hektárnyi építési telken. Az eddig megvizsgált érmék mindegyike lengyel veretű - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze pénteken. Az is kiderült, hogy a kincset hamarosan lát
A mitokondriális betegség során a sejtek energiájáért és raktározásáért felelős mitokondrium nem tud elég energiát termelni, ezért az energiát igénylő szervrendszerek is károsodhatnak – közölte a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója az M1 pénteki műsorában.
A medve nem játék – tartja a régi székely mondás –, főleg, akkor, hogyha a bocsaival jelenik meg előttünk. A napokban Tusnádfürdőn lehettek sofőrök szemtanúi egy nem mindennapos jelenetnek. Percekig állt a forgalom egy anyamedve és bocsai miatt.
Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.
Hímivarsejt és petesejt nélkül, őssejtekből állítottak elő holland tudósok egér embriót. Az embrionális fejlődés kezdeti szakaszát vizsgálva több eddig ismeretlen folyamatra fény derült, így az emberi meddőség gyógyításában is áttörést hozhat a sikeres kísérlet. A Nature folyóiratban közzétett kutatás részleteiről Szalai Csaba, a Semmelweis Egyete
A szlovéniai Jolef Stefan Intézet (IJS) kutatói bizonyították Frank Wilczek Nobel-díjas amerikai professzor négy évtizedes elméletét arról, hogy a fermionon és a bozonon kívül léteznek más elemi részecskék is. Felfedezésük fontos lépés a topologikus kvantumszámítógép fejlesztése felé.
Az orvosok régóta azonosítják a BRCA1 és a BRCA2 génmutációkat az emlődaganat fokozott kockázatával, amerikai kutatók azonosítottak egy másik, a szervezet belső órájának szabályozásában szerepet játszó gént, amely hatással lehet az emlőrákra.
A Magyar Természettudományi Múzeumban állítják ki a Gerecsében megtalált különleges, 5 méter hosszú és 180 millió éves, tengeri életmódhoz alkalmazkodott őskrokodilt. A kutatók megállapították, hogy egy új őshüllő faj maradványiról van szó, így elnevezték Magyarosuchus fitosinak. A különleges állatról Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinosz
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával indult el a tudomany.hu nevű oldal. A portál célja, hogy bizonyítsa, a "Föld nem lapos", hogy hiteles információforrás legyen, és felvegye a versenyt az áltudományokkal és az ezekre alapozó állításokkal. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Fábián István, az oldal főszerkesztője nyil
Egy fejlesztésnek köszönhetően hamarosan akár otthoni diagnosztikai módszerekkel is kimutathatóvá válnak egyes daganatok, például az emlőtumor. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Bay Péter, a Debreceni Egyetem kutatócsoportjának vezetője mondta el a részleteket.
Uniós és kormánytámogatással korszerűsítik a csongrádi Körös-toroki üdülőterület alapinfrastruktúráját, kiszolgálóegységeit, valamint látogatóközpont is épül.
Ősi Attila paleontológus az M1 hétfői műsorában elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának 30-40 százaléka került elő. Az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is találhatók.
Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését.
A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek "kissé radikális" módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg.
Az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelés. A daganat által rájuk kényszerített bénulásból magukhoz térítve az immunsejtek úgy söprik ki a daganatot és annak áttéteit a szervezetből, mintha egy vírusfertőzést számolnának fel.
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Lassan globális hiánycikké válik a megfelelő homok. Az Egyesült Arab Emirátusokba például a sivatag ellenére külföldről szállítják az építkezések alapanyagát - mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Török Ákos geológus, környezetmérnök.
Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba a genetikai információ egy formájának átvitelével a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja. A kutatási eredmények közelebb vihetnek egyes betegségek, például az Alzheimer-kór vagy a poszt-traumatikus stressz szindróma hatásainak enyhítéséhez.
A Ben Gurion Egyetem kutatói kifejlesztettek egy molekulát, amely megállítja a ráksejtek növekedését, és átprogramozza őket, hogy újra normális sejtek legyenek.
Egy ausztrál kutató új gyorstesztet fejlesztett ki az ebolavírus kimutatására, amely segíthet gátat szabni a Kongói Demokratikus Köztársaságban a közelmúltban újonnan megjelent betegségnek.
Bár két és fél évtized alatt csaknem megkétszereződött a természetvédelmi területek nagysága a Földön, azok egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, például út- és vasútépítés vagy mezőgazdasági művelés, csupán a legészakibb térségek maradtak érintetlenek - mutatták ki ausztrál kutatók.
A mentőkutyákhoz hasonlóan képes "kiszagolni" a földrengések és egyéb természeti katasztrófák sebesültjeit egy apró és olcsó új műszer, amelyet svájci kutatók fejlesztettek ki.
Az emberiség történetében soha nem volt még olyan magas a szén-dioxid koncentrációja a levegőben, mint amit a legutóbb a Hawaii Mauna Loa Obszervatóriumban mértek. 2013-ban lépte át a 400 ppm-es lélektani szintet a szén-dioxid-koncentráció, idén pedig már a 410-et is meghaladta ez a mérték. A folyamatról Mika János éghajlatkutató, az Esterházy Káro
A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.
A Naprendszer első vendégeként azonosították kutatók a 2015 BZ509 jelű aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül az összes többi égitesttel ellentétes irányban.
A Naprendszer első "állandó bevándorlójaként" azonosították kutatók a 2015 BZ509 jelű aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül az összes többi égitesttel ellentétes irányban.