Fagyhalál végezhetett a legutolsó jégkorszak során a neandervölgyiekkel, mivel a gyors éghajlatváltozás váratlanul érte őket, s nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, hogy meleg ruházatot készítsenek maguknak - állítja egy ausztrál kutató.
„Bárcsak belelátnék a fejedbe” - gondoljuk sokszor, mikor úgy érezzük, hogy valaki nem őszinte hozzánk. A gondolatolvasás talán ma még a fantasztikus filmek sajátja, de hamarosan eljöhet az az idő, mikor mindent tudni fogunk a másikról anélkül, hogy az egy szót is szólna. A gondolkodás központjával, az aggyal foglalkozó kutatások ugyanis gyorsabban haladnak, mint gondolnánk.
A teremtés elvében kételkedők a régmúltban keresik a bizonyítékot arra, hogy a főemlősök és egyes állatfajok közötti rokonság a törzsfejlődés évmilliói során vált mára alig fölismerhetővé. A modern genetika segít a múlt visszafejtésében, s nemrég például arra utaló tényeket tárt fel, hogy még a denevérfajok között is lehetnek biológiailag közeli rokonaink.
A két sarkvidéket borító jégmezők lassú olvadása már tapasztalható, és az ottani élővilágot rövid távon is fenyegeti. Azok a tudóscsoportok, amelyek a jelenséget a globális fölmelegedéssel együtt járó, s állandósuló természeti folyamatnak vélik, újabb jégkorszakot is lehetségesnek tartanak.
A Mexikóban honos barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) körülbelül egymillió éve nem látott már fényt, ezért egyszerűen megvakult. Azonban a 29 ismert populációnál más és más génmutáció okozza ezt a defektust, és más, barlangi létformához alkalmazkodott tulajdonságot is, mint például a pigmentáció elvesztését - fedezték fel amerikai kutatók.
Reményt adhat a túlsúlyos embereknek egy készítmény, amely az első vizsgálatok szerint 22 százalékkal nagyobb kalória-felhasználást eredményezett a tesztek résztvevőinél, mint a placebó.
Sötétben világító utódokat hozott a világra Kínában egy disznó, amely zölden fluoreszkál ultraibolya fényben. A kismalacok apja közönséges disznó, anyja pedig az egyik a három közül, amelyek génállományát magzati korban fluoreszkáló medúzából nyert proteinnel módosították a harbini mezőgazdasági egyetem tudósai 2006 decemberében.
Szemerédi Endre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja kapta 2008-ban az Amerikai Matematikai Társulat által évente kiosztott Leroy P. Steele-díjat - olvasható az MTA honlapján.
A téli madárgondozásról tartanak ingyenes foglalkozást Pécsett, a Pintér-kerti arborétumban január tizenkilencedikén, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében.
A kategóriában, amelyben az Amerikai Matematikai Társulat nekem ítélte az idei a Leroy P.Steel-díjat, azt vizsgálják, hogy milyen hatása van egy-egy tanulmánynak más matematikusok munkásságára, milyen eredmények születtek annak alapján, milyen új területek indultak el - mondta Szemerédi Endre akadémikus kitüntetése kapcsán.