A dánok annak ellenére nagy síelők, hogy hegyük nincsen, így az üvegfalú lifttel megközelíthető pálya, amelynek oldalába mászófalat is terveznek, összeköti a kellemest a hasznossal.
A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Megkezdték vasárnap azoknak az űrsétáknak a sorozatát a Nemzetközi Űrállomás asztronautái, amelyek célja a régi akkumulátorok kicserélése a létesítményen.
Megkezdték vasárnap azoknak az űrsétáknak a sorozatát a Nemzetközi Űrállomás asztronautái, amelyek célja régi akkumulátorok kicserélése a létesítményen.
Hárman osztoznak idén a tudományos világ legrangosabb elismerésén, örülnek a közös elismerésnek. A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egy hatalmas kertkomplexum öntözésére használt, több mint 500 éves öntözőrendszer maradványait tárták fel lengyel régészek a mexikói Tetzcotzinco dombjain.
Stockholmban bejelentették, két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását, és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A kitörés a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott és galaktikus időben mérve rövid ideig, nagyjából 300 ezer évig tarthatott - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Új manőverrel próbálkoznak a kutatók az Insight űrszonda robotvakondjának kiszabadítására. A műszer mintegy fél éve van beszorulva a Mars talajába, 35 centiméter mélyen.
Csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Negyven egérből kilencnél alakult ki a betegség, 23 állat húgyhólyagján találtak olyan genetikai változást, amely rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet - derült ki egy amerikai kutatásból.
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül. Az elnevezésükre versenyt hirdettek.
Kritikus lehet a légszennyezettség több, gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmény bejáratának környékén – derül ki a Greenpeace friss mérési eredményeiből.
A tengeri szauruszfaj első, Ausztria területén talált lelete és az első krétakori tengeri hüllőmaradvány a teljes alpesi térségen – közölték a Bécsi Természettudományi Múzeum
Csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát a kutyatartás – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.
Az állatkísérleteken 100 százalékos sikert ért el az ausztrál tudósok által alkalmazott technológia, amely rengeteg rákbeteg nőt gyógyíthat meg a jövőben.
Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben.
A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat.
Elpusztult az a tízméteres hosszúszárnyú bálna, amely a héten tűnt fel a Temzében, London környékén. Az állat tetemét tudósok vizsgálják, azt ugyanis még nem tudják, halála előtt vagy után ment neki a hajó.
Úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy ragadozók közelében "suttogva beszélnek" hozzájuk - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Korábban teljesen halottnak vélt földközi-tengeri korallkolóniákban fedeztek fel élő virágállatokat a kutatók, akik a világon elsőként számoltak be a jelenségről a Science Advances című folyóiratban.
Izraeli kutatók bizonyítékokat találtak, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket és elraktározták a táplálékokat.