Egy elveszettnek hitt, újra felfedezett életművet mutat be az AmiKor galéria. Percz János Munkácsi-díjas ötvös-szobrászművész a szocializmus ünnepelt iparművésze volt. A dísztárgyakból szerzett vagyona felszabadította, és vallásos témájú fémszobrokat is készített. Ezek az alkotásai halála után 15 évig érintetlenül álltak a műtermében.
Atombombás és fegyházas dokusorozat, romkom politikai tudósítókról és az elmúlt évek egyik legjobb felnőtt animációs sorozata a heti streamingajánlónkban.
Egy teljesen légből kapott kamutörténettel keresték meg Carlson stábját, hogy teszteljék, mennyire rigorózus az ellenőrzési-szerkesztési folyamat a Fox Newstól tavaly elbocsátott riporter műsorában.
A szerző előadásában hallható a Kossuth Rádióban Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyzetsorozata.
Újragondolt orwelli disztópia és a magyar képregényrajzolás klasszikusa. Egy legendás antihős születése az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris tragédiája. Íme, öt frissen megjelent, művészien megrajzolt képregény.
Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!
A Kaláka zenekar sok szállal kötődik Kányádi Sándorhoz. Első erdélyi turnéjukon készült el Az elveszett követ című Kányádi-vers megzenésítése, amit az évtizedek alatt sok más versfeldolgozás is követett. A Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent Az elveszett követ című kötet ezekből nyújt válogatást. Az InfoRádió Gryllus Dánielt kérdezte.
A Most vagy soha! bemutatóján erősítették meg a rendezők a hírt, hogy már dolgoznak a következő produkción, ami a mohácsi csata feldolgozása lesz, és amit a történelmi esemény 500. évfordulójára tartogatnak.
Markovics Botond ötszörös Zsoldos Péter-díjas szerző, aki húsz éve erősíti a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú. Fotók: Valuska Gábor
Tina Harnesk Észak-Svédországban játszódó regénye egyszerre olvastatja magát egy családtörténet utolsó néhány fejezeteként és egy olyan szövegként, amelyből sok mindent megtudhatunk nyelvrokonaink, a számik történelméről és hagyományairól.