A FICSAK és a Zöld Követ Egyesület negyedik alkalommal hirdette meg „A jövő zöld generációjáért díj" pályázatot. A kezdeményezés a fenntarthatóságra nevelésben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat ismeri el, idén pedig egy új különdíjjal is bővül a program.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a futótüzek füstjében található sötét barna szén sokkal erősebben melegítheti a légkört, mint azt korábban gondolták. A részecskék szerepe akár a koroméval is vetekedhet, miközben az Északi-sarkvidékre jutva gyorsíthatják a jég olvadását.
Ritka csillagászati jelenség, a Vénusz és a Jupiter látványos együttállása lesz megfigyelhető június 5. és 12. között a nyugati égbolton – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Drámaian csökkenthető a daganatos betegek fájdalma azokkal az intervenciós módszerekkel, amelyeket a Semmelweis Egyetem Fájdalom munkacsoportja alkalmaz. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen indított programban elsőként hasnyálmirigy- és tüdődaganatos, valamint csontáttétes betegeket látnak el.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás miatt egyre több tóban alakulhatnak ki oxigénmentes „halott zónák". A melegedő víz, a fokozódó rétegződés és az algavirágzások együttesen csökkentik az oldott oxigén mennyiségét.
Miután már hat hónapja nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, az amerikai űrhivatal (NASA) halottnak nyilvánította a több mint egy évtizedig a Mars körül keringő Maven űrszondáját.
Kanadai kutatók tengervizet pumpáltak az arktiszi tengeri jég felszínére, amely a hidegben gyorsan megfagyott. A kezelt területeken a jég akár 32 centiméterrel vastagabb lett, világosabb maradt és lassabban olvadt.
Egy új kutatás szerint az erdők egészségi állapota a hangjaik alapján is felmérhető. A Costa Ricában végzett vizsgálat során több mint 16 000 órányi hangfelvétel elemzésével kimutatták, hogy az állatok által létrehozott természetes hangkép összefügg a biodiverzitással.
Az óceáni mikrobák kulcsszerepet játszanak a szén- és nitrogénkörforgásban, ezért jelentős hatással vannak a Föld éghajlatára. Új kutatások szerint bizonyos tengeri mikroorganizmusok képesek alkalmazkodni a felmelegedő óceánokhoz.
Egy új kutatás során a tudósok felfedezték a RAK1 nevű fehérjét, amely mohákban segíti a háromdimenziós növekedést. A szakértők szerint ez a különleges fehérje kulcsszerepet játszhatott abban, hogy a növények sikeresen meghódították a szárazföldet.
Az északi-sarkvidéki és boreális erdők a Föld legnagyobb természetes szénraktárai közé tartoznak. Egy új kutatás azonban rámutatott, hogy jelentős bizonytalanság övezi ezeknek az ökoszisztémáknak a szénmegkötő képességét.
A Vénusz és a Jupiter látványos együttállása lesz megfigyelhető június 5. és 12. között a nyugati égbolton. A két bolygó június 9-én, kedden kerül a legközelebb egymáshoz, amikor a Merkúr is különleges pozícióban látszik.
Egy új kutatás szerint az aszály nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem a növények vastartalmát is mérsékelheti. A vízhiány hatására a növények visszafogják tápanyagfelvételüket, ami végső soron az élelmiszerek tápértékének romlásához vezethet.
Egy új kutatás szerint a világ legtermékenyebb mezőgazdasági talajai az elmúlt harminc évben jelentős mennyiségű szenet veszítettek. A tudósok ugyanakkor egy meglepő fordulópontot is azonosítottak: bizonyos mértékű felmelegedés után a folyamat megfordulhat.
Az Országos Onkológiai Intézet az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve egy különleges egérmodellt vizsgált meg. A mostani felfedezés közvetlen áttörést hozhat a daganatellenes terápiák fejlesztésében.
Egy japán kutatás szerint a kelet-japán levelibéka ebihalai ragadozók jelenlétében élénk narancssárga farkat növesztenek. A feltűnő szín nemcsak eltereli a támadást a létfontosságú testrészekről, hanem a ragadozók célzását is megzavarhatja.
Műholdas vizsgálatok alapján a világ 1400 városában jelentősen nőtt a hőterhelés az elmúlt húsz évben. A kutatók szerint a klímaváltozás és a városi terjeszkedés együttesen fokozza a hőség egészségügyi kockázatait.
A farkasok visszatérése ellenére az aranysakálok tovább terjeszkednek Európában. A kutatók szerint az emberi települések olyan védelmet nyújtanak számukra, amely segíti a faj terjedését.
Bár világszerte csökkent a leégett területek nagysága, az erdőtüzek egyre halálosabbak és költségesebbek. A kutatók szerint a tűz helye és intenzitása ma már fontosabb tényező, mint az érintett terület mérete.