Térey János egész életében azért küzdött, hogy ne sorolják be jobbra vagy balra; már csak ezért is méltatlan a nevét viselő díj kapcsán kialakult üzengetés – véli a költő-drámaíró özvegye.
Szerb Antal 1945. január 27-én halt meg tragikus körülmények között, holttestét 1946 októberében exhumálták, majd Budapesten helyezték el földi maradványait a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Kihirdették a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottait; a legjobb munkákból április 16-án nyílik kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Kihirdették a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottait; a legjobb munkákból április 16-án nyílik kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Szerb Antal halálának 75. évfordulója alkalmából hétfőn délután botlatókövet avattak az író utolsó szabadon választott lakhelyénél a Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.
1945-ben verték halálra a Balfi munkatáborban Szerb Antalt, az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda íróját. Halálára botlatókő elhelyezésével és beszélgetéssel emlékeznek.
A február közepéig látogatható kiállítás utolsó három hétvégéjén – péntektől vasárnapig, január 31-től kezdődően – este nyolc óráig áll nyitva a Szépművészeti Múzeum.
Szerdán mutatják be José Cura Montezuma és a rőthajú pap című vígoperáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével a budapesti Zeneakadémián – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.
Rozsda Endre (1913–1999) nem sokkal első önálló kiállítása után, 1937-ben hallotta zenélni Bartók Bélát a Zeneakadémián. Olyan helyen ült, ahol jól láthatta Bartók kezét.
A hetvenöt évvel ezelőtt elhunyt Szerb Antal nem csak a szépirodalom terén alkotott maradandót, irodalomtudományi írásai napjainkban is szólnak hozzánk.
A Zárójelentés arról az energiáról szól, ami egy emberben van, aki tud valamit, ezt át szeretné adni, és mindig megtalálja a lehetőséget erre – mondta Szabó István.
Az olvasópróbák tegnap kezdődtek, a bemutató március 20-án lesz, majd hármas szereposztásban játsszák a világsikerű darabot Vincze Balázs rendezésében.
Az Álmos és Előd vezéreket ábrázoló, Mikula Ferenc által készített szobrok 1945-ig a Halászbástya északi részét, a főtorony alatti teraszt díszítették, jelenleg másolat áll a helyükön.
Harmincegy alkotást mutatnak be január 30. és február 9. között az ötödik Magyar filmszüreten a debreceni Apolló moziban – jelentették be a szervezők sajtótájékoztatón kedden a helyszínen.
Január 27-én, hétfőn kezdődött és február 2-a, vasárnapig tart a 6. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A rangos eseményen több mint 60 dokumentumfilmet tekinthetünk meg, köztük Oscar-díjas rendezők munkáit, illetve az idei Oscaron jelölt filmeket is. A versenyszekción kívüli alkotások egyik legérdekesebbike László Barna Isteni kéz című
A Halászbástya két elveszettnek hitt szobrát találták meg a budai Várban, az egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor a Nemzeti Hauszmann-programban végzett munkálatok során.
A Mai Manó Ház idei első kiállítása Katharina Roters örményországi fotográfiáit mutatja be. Mecamor város építészeti megoldásainak bemutatásán túl a kiállításon az örmény fővárosban készített épületfotói is láthatók.
A téma társadalmi szintű feldolgozása a cél, ezt az emlékműállítás mellett kutatások, konferenciák és kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvények szervezésével is segítené a főváros.
Liszka Tamás lesz a Budapest Film Zrt. igazgatója, miután a filmes szakember nyílt pályázaton nyerte el a megbízatását – adta hírül a Főpolgármesteri Hivatal.
A Kozma Lajos kézműves-iparművészeti és a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjra február 21-ig várja a 35 éven aluli, fiatal művészek pályázatát a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (Mank).
Hagyjuk a művelt ember latin közhelyét ízlésekről, inkább jelentsük ki mindjárt az elején, hogy talán humorban különbözünk leginkább egymástól mi, emberek.
A Népirtás Pozsonyligetfalun című a héten debütált a köztévén. A film harag nélkül, magyar túlélők, cseh és szlovák történészek megkérdezésével tárja fel az 1945 nyarán elkövetett genocídiumot.
Az egyetlen teljes egészében a náci haláltáborban íródott memoár, az Auschwitz végállomás Eddy de Wind holland orvos tollából származik, most magyarul is megjelent.