Az ideiglenes államfő csaknem teljes jogkörrel intézkedhet az új elnök hivatalba lépéséig, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem írhat ki népszavazást.
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.
A német parlament alsóháza első körben nem választotta meg kancellárnak Friedrich Merzet. Merz a keddi reggeli titkos szavazáson 310 szavazatot kapott, miközben a szükséges 316 voksot nem érte el a 630 fős Bundestagban, így első nekifutásra nem választották meg kancellárnak. A leendő koalíciós kormányát alkotó pártok összesen 328 képviselővel rende
Hozzátették, hogy a kormány kérhet további iránymutatást a fellebbviteli bíróságtól, de addig is köteles betartani a vonatkozó törvényeket és a bírósági határozatokat.
316 szavazatra lett volna szüksége, de csak 310 szavazatot kapott a keddi szavazáson. Ilyen még nem fordult elő a Német Szövetségi Köztársaság történetében.
Németország II. világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
A titkos szavazás első fordulója sokaknak meglepetést okozott azzal, hogy a Merz vezette koalíció nem tudta megszerezni a szükséges többséget a Bundestagban.
Catalin Predoiu belügyminisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnökét nevezte ki Románia ügyvivő miniszterelnökévé kedden Ilie Bolojan ideiglenes államfő, miután tudomásul vette Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondását és kiadta a kormányfői tisztség megüresedéséről szóló elnöki rendeletet.
A válaszadók körében 41 és 55 százalék közötti azok aránya, akik nagyon vagy meglehetősen valószínűnek tartják, hogy egy újabb világháború robbanhat ki az elkövetkező évtizedben.
Nagyon könnyen előállhat az az eset, hogy mind az elnöki pozíciót, mind pedig a parlamenti többséget a szélsőséges pártok fogják elfoglalni – mondta a romániai belpolitikai helyzetről az InfoRádióban Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója.
Izrael előző nap új katonai hadjárat kezdetét jelentette be a Gázai övezetben, ahova jelenleg Izrael nem enged be humanitárius segélyeket sem, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra.
Az Európai Parlament elnöke hétfőn harmadszor jelentette be, hogy a magyar hatóságok kezdeményezték a Tisza Pártot vezető képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Az izraeli kormány elfogadta a Gázai-övezet teljes elfoglalásáról szóló tervet – annak ellenére, hogy a vezérkari főnök szerint "elveszíthetik" az oda hurcolt túszokat. Közben izraeli gépek bombázták a jemeni húszikat.
Az emberi jogi biztos aggodalmát fejezte ki a görög határokon elkövetett emberi jogi jogsértések elszámoltathatóságát érintő problémákkal kapcsolatban is.
Azokban az iskolákban, amelyekben legkésőbb május 5-én megkezdődött a tanítás, és a diákoknak sikerül elegendő érdemjegyet szerezniük, nem lesz szükség hosszabbításra.