2017 óta a lakáshitelek fele a felső két jövedelmi tizedben, azaz a társadalom legmagasabb jövedelmű 20 százalékában hasznosul. Ezen belül is a legfelső jövedelmi tized aránya a meghatározó, amelynek részesedése 2018-ban és 2019-ben volt a legnagyobb: ezekben az években a lakáshitelek 44 százaléka mögött állt a relatíve legmagasabb jövedelmű adós.