"Ha akarom, a sír. Ha akarom, egy darab szemét. A cipőm orrába lassan szivárgott a víz. Aztán egymásra pillantottunk, és eldöntöttük. Meggyújtottuk a mécsest, a deszka tövébe helyeztük." E heti novellánk elbeszélője egy családtörténet fejezeteit felvillantva mesél emlékezésről és elmúlásról.