Kezdd prózával – Krúdy Gyula: Szindbád megtérése (részlet)
De majd hozok neked valakit, akinek a keze még olyan ibolyaszagú, hogy megríkatja a vén emberek szemét is, ha hozzájuk ér... Majd hozok neked valakit, akinek a hangja olyan, mint a furulyázó fecskéé – akinek a lába olyan fürge, mint a fiatal kecskéé, amely még nem volt füstön – akinek az íze olyan, mint tavaszkor a bárányé. Itt lakik, nem messze az