Láttam magam a szemközti tükörben, sápadt és szomorú, szemüveges arccal, szótlanul ülve apám mellett, akinek tekintete a semmibe meredt. Láttam mindazt, ami elválasztott a közelünkben ülő lánytól, de nem tudtam, mit tehettem volna, hogy hasonlítsak rá. – Annie Ernaux a Magvető Kiadónál megjelent könyvéből ajánlunk részletet.