Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz és egy kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye