Fohász Mátyás szobra előtt
Milyen fenséges vagy, királyom! Nyoma sincs arcodon a gőgnek. Nemes büszkeség árad szét homlokodról a főtéren, becsorog a kapualjakba, a Farkas utcába, fény hull az ódon református templomra, a Szent Mihály-katedrális és a Bánffy-palota falára, s mint megfeszült árbóckötél ágai, úgy verődnek össze a fénynyalábok, mutatják az utat a szülőház irányáb