Élsportolónak lenni hihetetlen küzdelemmel, belső harccal, lemondással jár. Ahhoz, hogy az egész világ figyelő tekintete előtt felcsendüljön a magyar himnusz a rangos világversenyeken, az olimpiákon száztíz százalékot kell nyújtani. Vagy nagyon, vagy sehogy - ez az alaptétel. A kőkemény munkát, a depresszióba záró kudarcot, vagy a győzelem eufórikus pillanatait, pedig csak az tudja igazán átérezni, aki maga is versenyszerűen sportolt. Simon Andrea, a Részidők című, hazai sportélet legnagyobb kiválóságait megszólaltató portréinterjú-gyűjtemény szerzője kézilabdázott, úgyhogy pontosan tudja, mit él vagy élt át interjúalanya egy-egy embert próbáló helyzetben.