Jól értem, hogy akkor szinte senki sem jogosult végkielégítésre, aki él a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási (40 év utáni) lehetőségével? Hiszen a nyugdíjkérelmet csak úgy adhatja be, ha már a munkáltatója felé felmondott, és a felmentési, felmondási idő lejárt. Azonban, amikor jogosult lehetne eredetileg a végkielégítésre, a felmondás miatt pedig már nyugdíjasnak tekintik? Holott éppen a két eset között van, ill. egyik a másikra és viszont utal?