Több válaszát olvastam szabadsággal kapcsolatban, de sajnos Társaságunk dolgozóira vonatkoztatva nem tudom alkalmazni, ezért kérem segítségét. 1. Diszpécserszolgálatunk folyamatos munkarendben működik egész évben. 12 óra nappali munkavégzés után 24 óra szabadidőt kap a dolgozó, majd 12 óra éjszakai szolgálat után 48 óra pihenőt (12/24, 12/48). Havi alapbér + havi pótlékátalány van megállapítva részükre, 6 havi munkaidőkeretben dolgoznak, a túlmunkaórák száma 150 százalékkal kifizetve. A szabadságot órában szeretnénk nyilvántartani. Kérdésem, hogy ha a dolgozónak előírás szerint 30 nap szabadság jár, akkor fentiekben leírt munkaidő beosztás esetben a 30 x 8 órából kell kiindulni vagy a 30 x 12 órából? A szabadságot mindig a beosztás szerinti munkanapra írjuk ki. Ebben az esetben a 30x8 órát kell alapul vennünk? A másik irreálisan soknak tűnik (Több mint két hónapnyi munkavégzés nélküli fizetett időtartam lenne ez..) 2. Betegszabadságos napok száma esetében is ez a kérdés, hogy 15 nap*12 óra jár részükre vagy 15*8 óra? A 15x12 óra a munkáltató részére többletkiadást jelent. 3. A folyamatos szolgálat fenntartásáért a dolgozó 2016. május hónapban 16 db 12 órás műszakra van előzetesen beosztva, de szabadságot kér egész hónapra, tehát kiírunk neki 16 napot. Nem dolgozik egész hónapban mégis ha figyelembe vesszük, hogy a szabadság beleszámít a munkaidőkeretbe, akkor a kötelezően előírt 168 óra helyett részére 16*12 óra, azaz 192 óra van figyelembe véve a munkaidőkeretben. Ez azt jelenti, hogy 192 és a 168 óra különbözetét, azaz 24 óra túlmunkát ki kell fizetni részére 150%-os bérrel ? (munkavégzés nem is történt!!!!!) 4. Műszakpótlékok helyett havi pótlékátalány állapítottunk meg a 12/24, 12/48 munkarendben dolgozók részére. Kérdés, hogy pl. betegség, vagy egyéb munkából való hiányzás esetében arányosan jár csak a pótlékátalány? És szabadság esetében?