Oldal.Info
Egy munkáltató kérdései a munkaidőkeretről
Mint munkáltató szeretnék Öntől választ kérni néhány kérdésre: - munkavállalóink egy része kétheti 66 órában van foglalkoztatva. A délutános héten a 18-19 óra közötti napi 1-1 óra délutáni bérpótlékot megkapják. Most egyik alkalmazott szeretne 8 órában dolgozni, amire csak órakeretes munkarendet tudok elképzelni. A kérdéseim erre vonatkoznának: 1. Miután a különböző hónapokban nem egyformák a munkanapok száma, érdemes lenne 2 havi órakeretben gondolkoznom? S a 2 hónapra előírt munkavégzésre vonatkozó óraszám legyen a legmagasabb, mert egyébként túlórát kellene fizetnem, ha a szerződésben megállapított munkaórán felül dolgozik? Viszont ha kevesebbet, akkor is ki kell fizetnem a " le nem dolgozott órákra " vonatkozó bért is? Magyarul ha esik, ha fúj, akármennyit dolgozott, jár neki a szerződésben rögzített havi munkabér. 2. Mi a teendőm a szabadságokkal: napra vagy órára vonatkozóan kell számolnom? Ha azon a napon megy szabadságra, amikor 4 vagy 6 órát dolgozna, az 1 napnak számít? És ha azon a napon 12 órázna, az is egy nap szabadság lenne? 3.Órakeretben foglalkoztatottaknál mi a helyzet a pihenőidővel? Kell adni? Vasárnap nem tartunk nyitva, szombaton csak 7-13 óráig.Ha 2 nap egymás után 12-12 órát dolgozott (7-19 óráig), kell neki pihenőidőt adni? A szombati zárás és hétfői kezdés között eltelik 42 óra. 4. A következő kérdésem nem az órakeretre vonatkozik, hanem a munkaidőre. Ha az üzlet 7 órakor nyit, azt kértem a dolgozóktól, hogy úgy érjenek be a munkahelyre, hogy zavartalanul kezdhessünk 7 órakor. A munkaszerződésben a munkaidő 7 órakor kezdődik, a jelenlétire is ezt az időpontot vezetjük be.Van úgy, hogy egyik-másik dolgozó már 1/2 7-re ott van, bekapcsolja a számítógépet, azután átmegy a szomszéd boltba reggelit venni, de 7 órakor nyitásra kész. Ebben az esetben mit kellene írni a jelenlétire illetve mely időtartamra kellene bért fizetnem? Azt nem tudom követni, hogy 6.50, esetleg 6.55 vagy 6.45 a kezdés. 5. Továbbá problémát jelent a bérek megállapításánál a következő: menetjegyeket, bérleteket árulunk, ez a munka semmi szakképzettséget nem igényel, nem elvárás az eladói végzettség. Számomra az a fontos, hogy a dolgozó tudjon számolni, pénzt visszaadni. Ezért úgy gondolom, nem vétek a törvény ellen, ha a 111.000 Ft-os bérminimumot adom a dolgozónak, nem kell a szakképzetteknek járó 129.000 Ft garantált bérminimum. És egy utolsó megjegyzés: olvastam a Fórumon, hogy azt javasolják a munkavállalóknak, hogy tömörüljenek szakszervezetekbe, így jobban tudnák érvényesíteni jogaikat. De a munkáltatókat ki védi? Ki segít abban, hogy- elkerülendő a bírságokat - a felmerülő kérdésekre, problémákra választ kapjunk. A NAV-nál- ez nem a dicséret helye- írásban is fel tudom tenni a kérdéseimet, s írásban kapok rá választ.