A másik rétje mindig zöldebb?
Sokan azért hagyják el saját akaratukból az alkalmazotti vezetői létet, mert szabadságra vágynak. Elegük van abból, hogy mások által meghatározott üzleti célok érdekében hajtsanak. Nem akarják, hogy a cég élete ossza be az idejüket, amiért aztán a munkájuk határidőktől határidőkig, megbeszélésekről megbeszélésekre szakaszolódik. Valóban egyfajta rabság ez. De vajon az alternatíva, a self-employed professional életmód mindenkinek a szabadságot jelenti? Szeretném megosztani interim menedzsment-szolgáltatóként szerzett tapasztalataimat e témában.