900.000 tonna hulladék! Gondoljuk át!
Az Európai Unió tagországai eltérő módszerekkel ösztönzik és valósítják meg a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését és kezelését. Németországban például a szelektív hulladékgyűjtési rendszer mellett betétdíjas rendszer is működik, míg Ausztriában csak nyitott szelektív hulladékgyűjtési rendszer teljesíti az Uniós direktívában rögzített hasznosítási arányokat. Annak ellenére, hogy a párhuzamos (betétdíjas és lakossági szelektív gyűjtési) és az integrált (csak lakossági szelektív gyűjtési) rendszerek közel azonos, 80%-os hasznosítási aránnyal működtethetők, szakértők szerint a szelektív gyűjtési rendszerüket jelenleg fejlesztő országok, köztük hazánk is, elsősorban költség-haszon dilemma előtt állnak. A kisebb beruházással továbbfejleszthető integrált lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerrel, amelynek működtetési költsége mindössze 25-30%-a a párhuzamos rendszerének, valamivel lassabban érhetők el eredmények, a drágábban kiépíthető és működtethető párhuzamos rendszerrel viszont gyorsabban nagyobb visszagyűjtött hulladékmennyiség generálható. (ProfitLine.hu)