Rácz Jenő már egész fiatalon megtapasztalhatta a vendéglátóipar sötét oldalát: tizenéves szakácstanoncként mindennaposak voltak a fizikai és verbális bántalmazások, amelyeket ő is elszenvedett. Az abúzusok akkor teljesen elfogadottnak és hétköznapinak számítottak. A sztárséf szerint a konyhában, ahova nem lát be a vendég, barbár csuklóztatás folyt.