Oldal.Info
Furcsa diplomáciai versenyfutás kezdődött Amerika és Izrael között
Barack Obama és Benjamin Netajahu rivális közel-keleti béketervet terjeszthet elő – írta a The New York Times. Netanjahu vélhetően attól tart, hogy országa érdekei háttérbe szorulhatnak egy amerikai rendezési tervben. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök között "furcsa diplomáciai versenyfutás" kezdődött azért, hogy melyik vezető terjeszt elő új javaslatokat a megfeneklett izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítása érdekében - írta csütörtökön a The New York Times. A lap szerint a versengésben a startpisztolyt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter sütötte el, aki a múlt héten Katarban, az amerikai-iszlám világfórumon bejelentette, hogy Barack Obama hamarosan nagyszabású beszédet mond az Egyesült Államok közel-keleti és az észak-afrikai politikájáról. A nyilatkozat lendületbe hozta az izraeli politikát, és két nappal később John A. Boehner, a képviselőház republikánus elnöke bejelentette, hogy meg akarja hívni a kongresszusba Benjamin Netanjahut. A Fehér Házban ezt megelőzően negyedéven át folyt a vita arról, hogy időszerű-e Obamának összegeznie a régióban végbement változásokkal kapcsolatos álláspontját, s hogy az alkalmat felhasználja-e egy új izraeli-palesztin béketerv előterjesztésére is. A The New York Times szerint Clinton támogatta az elképzelést, Dennis Ross, az elnök közel-keleti főtanácsadója viszont ellenezte azt. Netanjahu attól tart, hogy országa érdekei háttérbe szorulhatnak egy, az Obama-kormányzat által előterjesztendő, új rendezési tervben. Ezért fontolóra vette megelőző javaslatok előterjesztését az amerikai kongresszusban, hogy ezzel befolyásolja az elnököt. A lap véleménye szerint a két államférfi közötti játszma érzékelteti az arab világban végbement változásokat, valamint az Obama és a Netanjahu között kialakult ellenségességet. A Fehér Ház szakértői már dolgoznak az Obama-beszéden, de még nem tudni, hogy az elnök egyáltalán elmondja-e azt. Ha igen, akkor a lap úgy tudja, hogy a végső státussal kapcsolatban négy alapelvet fog előterjeszteni. Ezek értelmében Izraelnek el kell fogadnia a palesztin állam létrejöttét az 1967-es határok szerint. A palesztinoknak bele kell egyezniük abba, hogy nem térhetnek vissza az Izraelben található földjeikre, amelyekről elűzték őket. Jeruzsálem mindkét állam fővárosa lenne, és a rendezés szavatolná Izrael biztonságát. Netanjahu értésre adta, hogy legelőször Izrael biztonsági igényeit kívánja kielégíteni, a palesztinokkal kötendő bárminemű megállapodás előtt. Az izraeli miniszterelnöknek az országa biztonságával kapcsolatos aggályai az elmúlt hónapokban különösen felerősödtek, mert az arab világban bekövetkezett hatalomváltások nyomán meggyengültek Izraelnek a szomszédjaival - különösen az Egyiptommal - fennálló, amúgy is törékeny kapcsolatai.