A gyermek alapvetően két dologra képes: 1. felismerni a saját érdekeit, és azokért tűzön-vízen át küzdeni; 2. minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni – a saját érdekei ellen. Ez utóbbit nevezzük röviden önsorsrontásnak. Szép szokás, okos szokás, érdemes vele közelebbről is megismerkednünk.