Még most is felfoghatatlan számomra, hogy az a kormányzat, amely annyira kényes külvilági imázsára, árgus szemmel lesi a bármely nyugati lapban megjelenő kritikus írást és gyakran államtitkári szintű rohammal próbálja jobb belátásra bírni a szerkesztőséget, miként engedhette a kormánypárti abszolút többségnek egy volt bőrfejű vezért megszavazni parlamenti alelnöknek.