Ha száz reklámból tízben (!) esetleg előfordul 50 év feletti, akkor nagy valószínűséggel a Télapó szerepét alakítja, kevesebb (és rosszabb) esetben háttérstatiszta, „vicc tárgya” vagy „cekkerekkel szomorkodó nyugdíjas”. Riasztó, ugye? Mennyire „látszanak” társadalmunkban az 50 év felettiek? Mennyire számítanak, mit gondolnak róluk a fiatalabbak, és legfőképpen: mit gondolnak ők saját magukról, és mire van, volna szükségük? Mondja el Ön is a véleményét!