“Trianon gyászos napján, magyarok,/ Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,/ Rossz csillagok alatt virrasztva járók,/ Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan/ S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött/ Ma fogjatok kezet, s esküdjetek/ Némán, csupán a szív veréseivel/
A “Trianon gyászos napján, magyarok,/ Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,/ Rossz csillagok alatt virrasztva járók,/ Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan/ S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött/ Ma fogjatok kezet, s esküdjetek/ Némán, csupán a szív veréseivel/ S a jövendő hitével egy nagy esküt,/ Mely az örök életre kötelez,/ A munkát és a küzdést hir