"Csak fekszem egész nap az ágyban lehúzott redőnnyel. Nem beszélek senkivel, még apukáddal sem, nem akarok enni, nem akarok levegőt venni, nem akarok semmit. Néha visszatartom a lélegzetemet, elhatározom, hogy nem veszek levegőt, hátha megfulladok, de az ösztön erősebb sajnos. Mindenki hagyjon békén! A mellem beduzzadva, a tejem utat tört magának,