A (szerelmi) melodráma a belső kaland, az intenzív érzelmek, a burjánzó szenvedély műfaja. A néző lelki tájakon barangol, s arra kényszerül, hogy a beteljesületlen vagy zátonyra futott szerelmek, a megrabolt álmok, a kisiklott életek kaleidoszkópján át szemlélje a világot. Mégis mennyiben lehet ez a zsáner érdekes a férfi publikum számára? A kérdés