Elnézve a mindent érdeklődéssel szemlélő, mindenben örömöt és élményt lelő gyermekeimet, egyre gyakrabban teszem fel magamnak a kérdést: a felnőtté válás mely szakaszában veszítettük el ezt a kíváncsiságot? Mikor volt az a pont, amikor elfelejtettünk gyereknek lenni, amikor elbúcsúztunk attól, ami igazán élhetővé tette mindennapjainkat?