A teraszon álltunk, de nem tárult elénk mesés kilátás. Ő mégis behunyta a szemét, és megkért, tegyek én is így. Furcsa volt. Vártam, de ő már csukott szemmel állt mellettem. Mosolygott, kisimult az arca. „Hallod? Nekem ez a kedvenc hangom: a madaraké. A legboldogabb hang az, ahogyan ők beszélnek.” Szikossy Ildikó kutatóbiológus, antropológus doktor