„Szerintem annak idején azért vágtam bele a gyerekszínészetbe, hogy a »normális« gyerekkorból, vagyis a valóságból elmeneküljek, mert féltem attól a realitástól, ami várt rám. Ez tehát egyfajta kiugrási kísérlet volt, ami egy torz valóságot eredményezett. Innen kellett visszatérni a tényleges valósághoz, ami így nehezebben ment” – meséli Spáh Dávid