„Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik nagyon sokáig élt úgy, mintha nem lenne holnap, mintha velünk nem fordulhatna elő, hogy megöregszünk, és nem tudunk már napi 8-10-12-14 órát dolgozni. Mi bizony csak úgy a negyvenhez közeledve kaptunk észbe (ha egyáltalán), és tettük fel magunknak a kérdést, hogyan fogunk megélni majd az állami nyugdíjunkból?