A megélt magány, ami a háttérben húzódik, s a kiút
Gyakran halljuk, az ember társas lény, nem magányra, egyedüllétre született. Természetes igénye, hogy másokkal is együtt lehessen, s ha teheti, ne egymaga, a világtól elszigetelve éljen. Sajnos ez az óhaj gyakorta sérül, és szinte észrevétlenül csöppenhetünk a magány fogságába.