Nem szerettem a gimnáziumi éveket. Erről nemcsak az iskola tehetett, én is elég rendkívüli módon kerestem magam, és azokon a folyosókon nem nagyon találtam. Egészen addig, amíg harmadik elején be nem gurult az életembe egy új osztálytárs, kerekesszékkel. Törékeny volt, halkan beszélt, amennyi levegőt a sorvadó izmai engedtek, de mégis mindig olyano