A sikertelenséget is meg lehet szeretni?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a tökéletes az egyetlen elég jó megoldás. Hogy hibázni sem felnőttként, sem gyerekként nem megengedhető, de legalábbis rejtegetnivaló és szégyenteljes. Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy hibázni egy tanulási folyamat természetes velejárója és lépcsőfoka.