Oldal.Info
Festői szerelmek: az ezredesné esete a közkatonával
Egry József, a Balaton nagy festőjének története következik 1916-ban hadgyakorlat közben beszakadt a jég egy 33 éves baka alatt. Tüdőgyulladást, majd tbc-t kapott, hetekig feküdt élet-halál között. Egry József festőre nem sokkal bevonulása előtt figyelt fel a műértő közönség, szegény embereket ábrázoló, expresszionista hatásokat mutató műveit egyre többször állították ki. [cikk=38361] A festő zalai napszámos családból származott, testközelből ismerte a nyomort, amit képein bemutatott. Balesetének köszönhette, hogy művészi pályája és magánélete fordulatot vett. Mivel betegségéből nem lábalt ki, elöljárói a badacsonyi hadikórházba küldték rehabilitációra. Az ideiglenes kórház nem valódi egészségügyi intézmény volt: egy vendéglőben rendezték be, az ápolószemélyzet pedig önkéntes úriasszonyokból állt. Itt gondozta a betegeket a szigoráról ismert Vízkeleti ezredes felesége is. Az ezredesné, leánykori nevén Pauler Juliska több évvel idősebb volt Egrynél, és mindenben ellentéte a lábadozó bakának. A sovány, aszketikus alkatú, kevés beszédű festő és a gömbölyded, sokat nevető, beszélő asszony mégis egyre több időt töltött egymás társaságában. Nem sokkal később egy ott takarító segédápoló ceruzával rajzolt aktképeket talált Egry közlegény éjjeliszekrényén. A képek az ezredesné asszonyt ábrázolták. Hogy pontosan mi történt ez után, nem tudjuk, mert Egry József évtizedekkel később született önéletrajzi vázlatában meglehetősen szűkszavúan foglalta össze a következő két év történetét: „A badacsonyi kórház botrányai. Szabadiskola Pesten. Korrigálnak: Kernstok, Rippl, Vedres, én. Újra a kanizsai laktanyában. Felülvizsgálatok Pozsonyban. Pár hónap betegszabadság. Juliska családi, válási stb. esetei. Háború vége. Keszthelyre költözésem.” Pedig a badacsonyi botrány nagy port verhetett fel, nem volt ugyanis mindennapos dolog, hogy egy magas rangú katonatiszt felesége úgy döntsön, hogy elválik férjétől egy nincstelen közlegény miatt. [cikk=47834] A válást csak hosszú idő után mondták ki, ezalatt Egry leszolgálta katonaidejét, majd Pesten próbált munkát találni. A Pauler család, amelynek soraiban miniszter, egyetemi tanár és elismert tudós is volt, megdöbbent Juliska szándékán, és mindent megtettek, hogy megakadályozzák a duplán rangon aluli házasságot. Egry ugyanis nemcsak szegényparaszti származású volt, de középiskolai tanulmányait sem fejezte be. Amikor megértették, hogy az asszonyt nem lehet eltántorítani, évekre kiközösítették. Az esküvőt 1918-ban tartották, és a pár Juliska keszthelyi házába költözött. A jómódú asszony minden vagyonát arra költötte, hogy férje szabadon kiteljesíthesse művészetét. Egy badacsonyi telken építették fel a háromszintes műteremlakást, ahol előbb a nyarakat, végül az egész évet töltötték. Egrynek szinte kizárólagos témája lett a balatoni természet és az itt élő egyszerű emberek. Hamarosan a Balaton festőjeként emlegették, műveit Budapest mellett Drezdában és Berlinben is kiállították. A Pauler család ekkor már kereste volna a társaságukat, de Egry sosem bocsátotta meg nekik, amit a feleségével tettek. A pár leginkább a falu kétkezi munkából élő lakóival tartott szoros kapcsolatot, a magát autodidakta módon képező festő megvetette a műveletlen földbirtokosokat és a szűk látókörű helyi értelmiséget. Életük végéig magázódtak. Barátaik feljegyezték, hogy Egry a visszamaradt tüdőbetegség és a sok cigaretta miatt rekedten, sokat köhögve rendszeresen dohogott valamin, Juliska pedig kacagva válaszolgatott neki. Több mint 30 évet éltek együtt. 1951-ben a kiújuló tbc ledöntötte a lábáról a férfit. A feleség később így emlékezett: „Amikor a homlokát megcsókoltam, hideg, áttetsző szemének ellentéteként az érzelmes értelem hangján megkérdezte: – (...) Hát nem fél a haláltól?… Nem fél a tbc-től?… – Nem!… Harminc éven át nem féltem tőle, Jóska.” Egry nyugodtnak és boldognak látszott felesége vallomásától. Felült az ágyon és hosszan nézte az egykori ezredesnét, aki otthagyta érte a jólétet. Juliskát nézve halt meg, 68 éves korában. Felesége hat évvel később követte.