Petesejt és hidegzuhany, avagy a húsvéti locsolásról és egyéb hagyományokról
Olvass el egy részletet online Bus István írásából, amely a márciusi Éva magazin Húsvét mellékletében jelent meg! „Zöld erdőben jártam / Kék ibolyát láttam / El akart hervadni / Szabad-e locsolni?” Bár nem a költészet csúcsa ez a versike, mégis elszavalom minden évben családom nőtagjainak. Előtte hosszan készítem fel magam a produkcióra, főleg lelkileg. Aztán egyik lábamról a másikra állok és elhadarom, minél hamarabb essek túl rajta. Merthogy valahol azt gondolom, hogy ciki ez. Miközben azt is gondolom, hogy a locsolóverset cikinek gondolni: még cikibb. [cikk=27149] Kell ezt erőltetni? Meg azt is gondolom közben, hogy nincs ez jól sehogy se. Mert ezen nem kellene rugózni olyan sokat: elmondani, locsolni, azt’ jól van. Mi lehet a baj? Bárgyú a vers? Bugyuta? Vagy az, hogy felnőttünk, miközben a vers gyerekkorunk óta velünk van, és semmit sem változott? Egyre inkább azt hiszem, jól van ez így, sőt. Persze amíg az ember küzd ellene lelkileg, hogy húsvéthétfőn locsolóverset kelljen mondania, kitalál mindenféle menekülő-útvonalakat. A „Zöld erdőben jártam...” helyett van egy csomó verzió: vagány locsolóvers, vicces locsolóvers, bunkó locsolóvers: ki-ki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló verziót... Amelyekkel egyébként éppen az a baj, hogy annyira erőltetett és jófejkedő mindegyik, hogy az ember még mélyebbre süllyedne legszívesebben. 26 oldalas Húsvét melléklet a márciusi Éva magazinban – már az újságárusoknál! evamagazin.hu/marcius