Jack London kalandos élete
John Griffith Chaney néven született 1876. január 12-én Kaliforniában. Élete születésétől haláláig olyan kalandos volt, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Édesanyja jó nevű zenetanárnő, elismert spiritiszta és vállalkozó kedvű üzletasszony volt. Édesapja hol újságíró, hol városról városra járó vándorügyvéd, de leginkább asztrológus, azaz csillagjóslás áltudományából élő művelt szélhámos volt, aki gyermeke születése előtt elhagyta a családját. Édesanyja hamar kerített magának egy másik férjet, egy London nevű szolid özvegyembert, akinek két lánya volt. A mostohaapa iskolába járatta a fiút, rászoktatta az olvasásra, ami a leendő írónak egész életében a szenvedélye maradt. Az iskolában lett mostohaapja után London a családneve. A Jack keresztnevet később ő választotta magának. A család élete London úr halála és Jack édesanyjának felelőtlensége miatt összeomlott. Koldusszegényekké váltak és a 15 éves Jack lett a családfenntartó. Iskolába többé nem járhatott. Kisvárosokban és falvakban éltek, ahol valami munka adódott. Izmos, semmitől vissza nem riadó legény volt. 15 és 18 éves kora között volt újságkihordó, konzervgyári munkás. Felfedezte az osztrigatenyésztők telepeit, és leleményesen rájött, hogy lehet dézsmálni a drága kagylókat. Lopta és eladta az osztrigákat. Majd beállt a halászati őrséghez. Azután elment hajósinasnak, matróznak egy fókavadász hajóra. Eljutott Koreáig, majd japán kikötőkbe is. Átélt egy tájfunt, és ez az élmény indította az írás mestersége, hamarosan művészete felé. Még nem volt 19 éves, amikor egy pályázatra megírta és beküldte a „Tájfun Japán partjainál” című írását. Első díjat nyert, és akkor határozta el, hogy író lesz. Egy ideig azonban sehol se fogadták el az újabb írásait. Ez nem ejtette kétségbe. Írt szorgalmasan tovább. Az egyik kisvárosban, ahol munkát keresett, nagy volt a munkanélküliség. Ő az utcán összebarátkozott a munkanélküliekkel és a hozzájuk csatlakozó vagányokkal. Megszervezte őket, hogy együtt vonuljanak fel Washingtonba, együtt követeljék a főhatóságoktól, hogy segítsenek rajtuk. Így is történt. Az új eszmékről új témák jutottak eszébe. Közben egyre inkább alkoholista lett, és ez végigkísérte egész életében. Változatos foglalkozásaiból, változatos szerelmeiből, a vagánytársaságok alakjaiból újabb és újabb elbeszélések születtek. A különböző újságok kezdték elfogadni írásait. A fordulat 24 éves volt, amikor megírta első regényét, „A vadon szavá”-t, amely azonnal remekmű és világsiker lett. Már megélhetett volna a tiszteletdíjból, de elragadta a gazdagodás vágya: elment Alaszkába aranyat ásni. Egy gramm aranyat sem talált, de töméntelen témát a kalandokra és a megpróbáltatásokra. Hazament, újra megnősült, és egymás után írta a regényeit. Mániákusan írt. Minden reggel leült a papír elé, és napi ezer szót írt. A kiadók lelkesen várták. A fordítók lelkesen fordították. 1900. április 7-én feleségül vette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, és mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan és Bessie. 1903-ban azonban értesítette feleségét, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. Egy évvel később elvette Charmian Kittredge-t, aki Russ Kingman biográfus szerint „London lelki társa volt, mindig az ő oldalán és egy tökéletes társ”, akivel London jachtján rengeteget utaztak, többek közt a Hawaii szigeteket és Ausztráliát is meglátogatták. A legszebb csavargóregény Legjelentékenyebb regényei azonban csak a következő korszak termékei voltak. Ezek közt alighanem legfontosabb az 1908-ban írt „Martin Eden”, amelyben önéletrajzi elemek is felfedezhetők. Harmincnégy éves és írói dicsősége csúcsán van. Kedélyállapota azonban megváltozott. A nagy társaságkedvelő ember egyre jobban keresi a magányt. Kevesebbet és elmélyültebben ír. Ezek után következik csak a „Kóbor Csillag", amelyet a kritika világszerte a legjobb, legszebb csavargóregénynek állít. Egészsége tovább romlik, de még van ereje és képzelete két remekmű megírására. Negyvenéves, amikor 1916. november 22-én, morfiumtúladagolásban meghal. Jack London mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is. Az amerikai írók példaképüknek és mesterüknek tartották. Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben maga is játszott. Sokan állítják: a világirodalmi értékrend Amerikában Jack Londonnal kezdődik. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával. Első kötet: A BESZÉLŐ KUTYA Jack London hősként, egyben irodalmi hősként látta önmagát, személyes vallomásaként olvashatjuk csodálatos kutyaregényeit is. Közülük A beszélő kutya, amely az író halála utáni évben jelent meg, a természeti és az emberi lét találkozásáról szól. Ez a találkozás felülír minden gonoszságot és részvétlenséget, egymásnak alá- és fölérendelt emberi (embertelen) viszonyt. Főszereplője Jeromos, akit épp egy világtalan bennszülött tanít meg beszélni. Második kötet: FEHÉR AGYAR Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”. Harmadik kötet: ARANYÁSÓK ALASZKÁBAN Jack London a múlt századforduló aranyláz-éveinek legendás alakja volt, a visszaemlékezők egyöntetűen úgy emlegetik őt, mint a „csákánynyél-milliomosok” fenegyerekét. Élményei nyomán számtalan balladisztikus elbeszélés, anekdotikus karcolat született, 1912-ben pedig megjelent egy novellaciklus, amelyben az írások azonos főhősök köré épülnek. London fanyar humorral követi egy városi ficsúr kalandjait, akiből mint „csicsakó”-ból, azaz zöldfülűből vészhelyzetekben és életre szóló elhatározásokban egyaránt döntésre érett férfiú válik. A sorozat további kötetei: Tengeri Farkas, A Vaspata, A vadon szava és más elbeszélések, Országúton/A mélység lakói, Az óceán titka/A vén halász meséi, Martin Eden, Kóbor Csillag, Bérgyilkossági iroda/A profi, Hús, semmi más (elbeszélések), A sárga sátán, Ádám előtt/A skarlát, Az éneklő kutya és Irving Stone: Matróz lóháton Az első kötet 795 forintos, bevezető áron szeptember 16-tól kapható az újságárusoknál. A további kötetetek ára: 1590 forint, www.kossuth.hu